Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A védőhöz való hozzáférés joga és a magyar nemzeti emberi jogi intézmény ENSZ égisze alatt elfogadott Párizsi Alapelvekhez viszonyított működése állt a műhelybeszélgetésünk középpontjában. Ügyvédi kamarák, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az akadémia és civil … Tovább olvasom
Hogyan járul hozzá a kép- és hangrögzítés a büntetőeljárások jogszerűségéhez A büntetőeljárásban a kihallgatások és tárgyalási vallomások kép- és hangfelvételen való rögzítése több Európai Uniós országban és az Egyesült Államokban évtizedek óta bevett gyakorlat, ami … Tovább olvasom
„A látszat fontossága – Hogyan jelennek meg a gyanúsítottak és a vádlottak a tárgyalóteremben, a nyilvánosság előtt és a médiában?” című projekt keretein belül két éve azt kutatjuk, hogy a kényszerítő eszközök, különösen a bilincselés milyen mértékben és hogyan sérthetik … Tovább olvasom
Bár hat alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság (AB) szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. … Tovább olvasom
Közérthető kommunikáció a büntetőeljárásban Képzés a büntetőeljárás professzionális szereplőinek a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2019. júniusában két alkalom, péntek 15:00 – 19:00 Jelentkezési határidő: 2019. május 19. A Magyar Helsinki Bizottság kétalkalmas képzést indít a … Tovább olvasom
Együttműködést kezdtünk fogvatartottak hozzátartozóival, szabadult fogvatartottakkal és családtagjaikkal, civilekkel és a büntetés-végrehajtással foglalkozó szakemberekkel. Az együttműködés célja, hogy a büntetés-végrehajtás által érintett csoportok tagjai a magyar börtön égető, és rendszerszintű problémáin együtt gondolkozhassanak, tapasztalatokat, jó … Tovább olvasom
2019. május 6-án, a Debreceni Ügyvédi Kamarával együttműködésben a Magyar Helsinki Bizottság a letartóztatás friss gyakorlatáról szóló tapasztalatcserét, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kapcsolódó esetjogáról szóló képzést szervez. Célunk, hogy informális eszmecserét folytathassunk … Tovább olvasom
A baranyai férfit még 2013 februárjában kényszervallatták, verték meg a rendőrök. A bántalmazás miatt elismerte a falopást, amelyet – mint később kiderült – nem is ő követett el. A rendőrök elleni nyomozást a számos erős … Tovább olvasom
Az ENSZ Közgyűlése New Yorkban 1965. december 21-én fogadta el a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről Szóló Egyezményt, amit Magyarországon az 1969. évi 8. törvényerejű rendelettel hirdettek ki. Az Egyezmény betartása felett őrködő bizottság 18 … Tovább olvasom
„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél. Hiába dolgozott főnökei szerint jól, hiába voltak munkatapasztalatai, nem alkalmazták tovább. Mint kiderült, nem ő volt az … Tovább olvasom
Ügyvédi kézikönyv
Két napos rendezvényt tartottunk a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények (Magyarországon az Alapvető Jogok Biztosa) szerepéről, melyen az EU több mint 16 tagállamában működő emberi jogi intézmények képviselői vettek részt. A konferencia középpontjában a gyanúsítottak és … Tovább olvasom
Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja panaszt nyújtott be a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRP). A politikus kifogásolja a rendőri igazoltatás végrehajtásának módját, illetve azt is, hogy ruházata és táskája a tüzetes átvizsgálásának igazából nem is … Tovább olvasom
Sándor még 15 éves sem volt, amikor csoportos rablás gyanúja miatt letartóztatták. Bár tettét egyből elismerte, és 7 hónap után vádat emeltek ellene, mégis börtönben kellett maradnia. Összesen 22 hónapot ült előzetes letartóztatásban, majd 6 … Tovább olvasom
Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk. Az 1940-es évek óta nem történt Magyarországon … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években több kutatást készített a védőkirendelés szabályairól és gyakorlatáról, amelyek eredményei alapján javaslatot tettünk annak reformjára. A kutatások mellett folyamatosan nyomon követjük a kirendelt védői rendszer alakulását. 2018. július … Tovább olvasom
Újabb jogerős bírói ítélet mondja ki: a pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen … Tovább olvasom
A kilenc európai uniós tagállamra kiterjedő empirikus kutatási projekt keretében azt vizsgáltuk, hogy hogyan érvényesülnek a gyakorlatban a gyanúsítottak és vádlottak jogai – a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarával együttműködésben a letartóztatás friss gyakorlatáról szóló tapasztalatcserét és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kapcsolódó esetjogáról szóló képzést szervez 2019. január 30-án. A szakmai napon a célunk, hogy … Tovább olvasom
A bécsi Ludwig Boltzmann Intézet által koordinált nemzetközi projekt célja volt 22 európai Nemzeti Megelőző Mechanizmus (Magyarországon az alapvető jogok biztosa) szakmai fejlesztésének, az intézmények közti tapasztalatcsere és a fogvatartási körülmények tekintetében az európai uniós … Tovább olvasom