Barion Pixel
Jelentkezz szept. 6-ig! Joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba

Kategória: Hírek

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése témakör szerint


Találatok száma: 1500 db.



  • A kormány igazságügyi reformról szóló törvénytervezetének véleményezése

    A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

  • Völner Pált tanúként hallgatták meg

    Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

  • 2024-es CPT jelentés

    Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) által 2023. május 16-26. közötti magyarországi látogatásáról jelentést készített a magyar kormány számára. A jelentés számos területen fogalmaz meg ajánlásokat.
  • Mi az Alaptörvény? Miről rendelkezik? Ki és hogyan módosíthatja?

    2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenhét alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.

  • Az Alaptörvény 15. módosítása és a kapcsolódó törvények alapjogsértőek 

    Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.

  • Kérdések és válaszok a 2025-ös Pride-dal kapcsolatban 

    A kormány önkényes jogi szabályokkal próbálja ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közös tájékoztatójában megválaszoljuk a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy minél többen vagyunk, annál kevésbé jelent kockázatot a részvétel. A tájékoztatónk abban segít, hogy tudatos Pride-résztvevő lehess, és ha mégis eljárás indul ellened, akkor számíthatsz ránk!

  • Az önkényvédelem dermesztő hatása

    A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.  

  • Az állampolgárság felfüggesztéséről: „szerte nézett s nem lelé honját a hazában” 

    A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére irányuló javaslat önkényes, alapvető jogelveket vesz semmibe, és a 20. század sötét korszakait idézi. Ez a javaslat semmilyen jogi próbát nem fog kiállni, és ezzel a kormány is tisztában van: célja a félelemkeltés és a hatalma fitogtatása, a társadalom polarizálása. 

  • Törvényt sértett a Kúria elnöke, amikor túllépett hatáskörén

    A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. Ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.

  • Az Európai Bíróság: igenis helyesbíteni kell a transz emberek nemét a hazai nyilvántartásokban 

    Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.

  • Tizenhárom hónapon át tartották fogva konténerben

    A magyar hatóságok megsértették egy iráni menekülő emberi jogait, amikor embertelen, megalázó körülmények között tartották fogva 13 hónapon át a tompai tranzitzónában – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele 4500 euró igazságos elégtételt kapott. A civil jogvédő egyesület a 112. strasbourgi perét nyerte meg.




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság