Gyűlölet-bűncselekmény: szélsőjobbos támadót ítéltek börtönre
A bíróság közösség tagja elleni erőszak miatt ítélt el egy férfit, aki társaival együtt politikai alapú gyűlölete miatt támadt sétáló antifasiszta fiatalokra. Fontos, hogy korábban az ügyészség nem volt hajlandó vádat emelni a most 1 év börtönre ítélt elkövető ellen. Az áldozatoknak csak pótmagánvádas perben a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült kiharcolni az ítéletet.
Translation is available for this content
Switch to English
A meglehetősen szokatlan, ma a nem jogerős ítélet kihirdetésével záruló pótmagánvádas büntetőper még 2022. október 27-én kezdődött el a II. és III. Kerületi Bíróságon. Ebben az áldozatoknak kellett a vádlottak bűnösségét bizonyítani, nem az ügyészségnek, mert a vádhatóság korábban magukra hagyta a gyűlölet-bűncselekmény áldozatait.
A támadás
Maga a történet már több mint hat éves. 2019. február 9-én a tragikus 1945. évi kitörésre emlékeztek a budai Várban és a Városmajorban szélsőjobboldali csoportok, ami ellen antifasiszták tüntettek. A rendezvény után a közeli Bambi Presszónál több antifasiszta egyetemistát megtámadott egy sötét ruhás társaság.
Kettőjüket fizikailag bántalmazták, másik két fiataltól elvették a szivárványos és diákmozgalmi zászlót. Az egyik egyetemistának vér folyt a füléből – őt háromszor ököllel ütötte meg az egyik támadó. Az incidens váratlan volt, egy percig sem tartott. A kiérkező rendőrök nem tudták elfogni a támadókat.
Egy szélsőjobboldali weboldalon még aznap győzelmi jelentésben és fotóval számoltak be az erőszakos akcióról. Emellett kamerafelvételek készültek az elkövetőkről a 6-os villamoson és a környéken is. Ráadásul egy névtelen telefonos bejelentő pontosan meg is nevezett két támadót. A rendőröknek sikerült azonosítani őket, hogy valóban ott voltak a helyszínen. Egyikük ezt el is ismerte, sőt arról beszélt, hogy társa „beugrott a tömegbe”, ahol a bántalmazás folyt. A társa által verekedéssel vádolt támadó tagadta a bűncselekményben való részvételét, de több érdemi dologról nem tett vallomást.
A büntetőeljárás
Végül a rendőrség egyiküknél nem találta elegendőnek a gyanúsításhoz sem, hogy a helyszínen volt, és társait legalábbis jelenlétével támogatta a zászló elvételében, majd maga is fotózkodott.
A másik támadó esetében a rendőrök vádemelési javaslatot tettek az ügyészségnek. A vádhatóság azonban a bizonyítékok ellenére sem találta elegendőnek ezt ahhoz, hogy gyűlölet-bűncselekmény miatt vádat emeljen. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. És hiába nyújtott be panaszt az áldozatokat képviselő Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a Fővárosi Főügyészség sem vitte a bíróság elé az ügyet.
A pótmagánvád
Ezek után döntöttek úgy az áldozatok, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és a rendőrségi nyomozás során beszerzett bizonyítékokra támaszkodva pótmagánvádas büntetőeljárással próbálnak igazsághoz jutni.
Mák Viktor, az egyik áldozat közösség tagja elleni erőszakkal vádolta meg a rendőrök által azonosított két elkövetőt. De többet is tett. Sikerült jó minőségű fényképeket szereznie valamennyi elkövetőről. Ám a rendőrség az egyértelmű fényképes bizonyítékok ellenére sem volt hajlandó nyomozni velük szemben. Így ketten maradtak a vádlottak padján. (Az áldozatok a nyomozás indokolatlan elutasítása miatt a strasbourgi bírósághoz fordultak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.)
Az ítélet
A II. és III. Kerületi Bíróság ma az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében. Ezért őt Beke Andrea bíró 1 év börtönre ítélte, amit 2 év próbaidőre felfüggesztett, és ez időre elrendelte 34 éves férfi pártfogó felügyeletét. Emellett legalább 15 foglalkozásból álló mások elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáson kell részt vennie, amit 8-10 oldalon kell dokumentálnia.
Mák Viktor azt mondta: „Könnyebb lett volna elfelejteni, elnyomni magamban az ügyet, de nem tudtam. Nem tudom elfogadni, hogy a politikai vélemény miatti támadás érjen valakit. Azért mentünk tovább, mert ez az ügy nemcsak rólunk, közvetlen sértettekről szól. Az ítélet megerősíti, hogy a társadalmunk alapértékei – tisztelet, tolerancia és erőszakmentesség – nem alku tárgya.”
A másodrendű vádlottat a bíróság felmentette, de a bíró indoklásában kitért arra, hogy nem bűncselekmény hiányában, hanem azért, mert nem lehetett kétséget kizáróan tisztázni, hogy részvétele a hétfős támadó csapatban mennyiben támogatta az elkövetőket. Ezért őt kellő bizonyíték hiányában bűnsegédként sem lehetett elítélni.
Ezzel a pótmagánvádló Mák Viktor nem értett egyet, és már az elsőfokú bíróság előtt bejelentette a fellebbezését. A tárgyalás során ugyanis bizonyítást nyert, hogy a másodrendű vádlott nem véletlenül pottyant a helyszínre, a támadókkal együtt mozgott, és a bűncselekmény utáni „diadalfotón” is szerepelt.
A részbeni pernyertességnek az a furcsa és visszatetsző következménye van még, hogy miközben Mák Viktornak magánszemélyként sikerült az állam feladatát ellátni, és elérni egy bűnelkövető megbüntetését, addig jelen állás szerint a bűnügyi költségből mintegy 250 ezer forintot a megtámadott sértettnek kell kifizetni.
A Magyar Helsinki Bizottságtól Ivány Borbála, a sértettek ügyvédje a mai tárgyalás után elmondta: „Az ítélet komoly figyelemfelhívás a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy végezzen alapos munkát a nyomozások során, különösen az emberi méltóságot sértő bűncselekmények esetében, és védje meg a sértetteket.”