Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
Hiába van magyar felesége, magyar lánya, hiába élt Magyarországon jogszerűen már 31 éve, mégis kiutasították a török édesapát. Még azt sem tudhatta meg, miért számít kockázatosnak a jelenléte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy hatmillió forintos igazságos elégtételt ítélt meg számára, mert a magyar állam úgy utasította ki az országból, hogy nem biztosított tisztességes eljárást és megfelelő bírósági jogorvoslatot sem. Orhan Demircit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A bíróság közösség tagja elleni erőszak miatt ítélt el egy férfit, aki társaival együtt politikai alapú gyűlölete miatt támadt sétáló antifasiszta fiatalokra. Fontos, hogy korábban az ügyészség nem volt hajlandó vádat emelni a most 1 év börtönre ítélt elkövető ellen. Az áldozatoknak csak pótmagánvádas perben a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült kiharcolni az ítéletet.
Az oroszok intenzív rakéta- és dróntámadást indítottak a napokban Ukrajna és fővárosa, Kijev ellen. A magyar kormány eközben kárpátaljai, zömében magyar ajkú családok százainak nem hajlandó támogatott lakhatást biztosítani. Sokuk így kénytelen visszatérni a háborús Ukrajnába – figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság.
A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.
Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.
2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenöt alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.
Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.
A kormány önkényes jogi szabályokkal próbálja ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közös tájékoztatójában megválaszoljuk a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy minél többen vagyunk, annál kevésbé jelent kockázatot a részvétel. A tájékoztatónk abban segít, hogy tudatos Pride-résztvevő lehess, és ha mégis eljárás indul ellened, akkor számíthatsz ránk!
A Pécsi Törvényszék ma rongálás miatt elítélte és megrovásban részesítette Heindl Péter jogász-pedagógust, aki piros festékkel írta át a CÖF plakátját, és festett rá paprikajancsit. Az alapjogi ügynek még nincs vége, Heindl megfellebbezte a másodfokú … Tovább olvasom
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére irányuló javaslat önkényes, alapvető jogelveket vesz semmibe, és a 20. század sötét korszakait idézi. Ez a javaslat semmilyen jogi próbát nem fog kiállni, és ezzel a kormány is tisztában van: célja a félelemkeltés és a hatalma fitogtatása, a társadalom polarizálása.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom
A bíróság tegnap megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak. Ők mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Egykori fogvatartott nyert pert a strasbourgi bíróságon az állammal szemben, mert önkényesen akadályozták meg, hogy ott lehessen édesanyja és testvére temetésén. Pedig alig volt hátra a büntetéséből, és mintarabnak számított. A férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a strasbourgi perben.
A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.
A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. Ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
A jog feladata, hogy gátat szabjon az erősebb önkényének, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk. Mi ezt a jogot védjük, ezért vagyunk jogvédők. A kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az … Tovább olvasom