Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvtatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvatatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
A jelentés együtt mutatja be a három együttműködő partner közös határmegfigyelő tevékenységének tapasztalatait, és a jövőre vonatkozó ajánlásait.
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon.
A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba.
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében.
A világ egyik vezető emberi jogi szervezetének legújabb jelentése 161 menekülttel és migránssal Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon készített interjún alapul.
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négyévente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak.
A Magyar Helsinki Bizottság három jelentés elkészítésében való részvétellel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát.
Az Európai Menekültügyi Tanács (ECRE) 2010. október 29-én adta ki a menedékkérők számára hozzáférhető ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló átfogó kutatási jelentését.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (Bizottság) 100. ülésszaka keretében vizsgálta, hogy Magyarország eleget tesz-e a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeinek. A Bizottság munkáját a Magyar Helsinki Bizottság is segítette két árnyékjelentés elkészítésével.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Vöröskereszt és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület közös nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a készülő idegenrendészeti tárgyú törvénymódosítás gyermekek fogvatartását érintő részeivel szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvénytervezetet.
A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen indított perben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek.
A Dubliners projekt végső megállapításait és a Dublin II rendelet alkalmazásával összefüggő problémákat a résztvevő civil szervezetek, valamint a svéd, a magyar és az olasz menekültügyi hatóság munkatársai mutatták be.
Nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult.
Megjelent Ivicsics Noémi, a Magyar Helsinki Bizottság gyakornokának a hontalanok helyzetét bemutató cikksorozata.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt.
Menekülteket segítő európai szervezetek panaszt tettek az Európai Bizottságnál.