Kulcsfontosságú ítélet a menedékkérők idegenrendészeti fogva tartásáról
Lokpo és Touré kontra Magyarország
Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
Lokpo és Touré kontra Magyarország
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai precedensértékű ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartott fogva két elefántcsontparti menedékkérőt öt hónapon keresztül. Az ítélet több, a Magyar Helsinki Bizottság által régóta kifogásolt rendszerszintű problémát is jelez a magyarországi idegenrendészeti őrizettel kapcsolatban.
Az elmúlt években, részben az információs technológia látványos fejlődésének következményeként, az országinformáció kérdése az európai menekültügy egyik legfőbb témájává vált.
A 2010-ben kezdődött program célja, hogy felhívja a figyelmet a tolmácsolás minőségének fontosságára olyan hivatalos eljárásokban, ahol az érintett külföldi nem beszéli az adott ország nyelvét.
A projekt elsősorban a tagállami bíróságok közötti előremutató gyakorlatok azonosítására és ismertetésére, a bíróságok közötti gyakorlati együttműködésre fókuszál az országinformáció, mint a menekültügyi eljárásban gyakran felhasznált bizonyíték kapcsán.
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon. Többségük bármilyen … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében. A kutatás megállapításait összefoglaló útmutató a belga … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Menekültek Világnapja alkalmából megjelentetett kiadványában a migráció és a menekültügy témájának szabatos bemutatásához kíván segítséget nyújtani újságírók számára.
Az amszterdami Vrije Universiteit (Szabad Egyetem) által vezetett projekt célja, hogy azonosítsa a nemzetközi védelem biztosításának és a menekültügyi eljárások legjobb gyakorlatait.
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalás azt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
A Magyar Helsinki Bizottság a hontalanok jogainak egyik fő szószólója Európában.
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel.
Az önkéntes hazatérés előremutató gyakorlatainak elemzésével és az idegenrendészeti és büntetőjogi területen dolgozó bírák emberi jogi képzésével foglalkozó projekt bemutatása.
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
A menedékkérés jogának tiszteletben tartása és a menekültek befogadásának kötelezettsége számos nemzetközi emberi jogi dokumentumban rögzített alapelv, mely az európai civilizáció szerves részét képezi. A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) partnere. Ingyenes … Tovább olvasom
A projekt elsődleges célja, hogy a külföldiek kiutasításával kapcsolatos döntéshozatal során a vonatkozó emberi jogi követelmények hatékonyan és egységesen érvényesüljenek.
A Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen tart képzéseket többek között ügyvédeknek, menekültügyi döntéshozóknak, bíróknak, határőröknek, rendőröknek, szociális munkásoknak és joghallgatóknak.
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára.