‘Kiutasítás és emberi jogok’ füzet felújított és bővített kiadása
Elkészült a 2009-ben kiadott „Kiutasítás és emberi jogok” c. sikeres kiadvány felújított és bővített változata.
Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
Elkészült a 2009-ben kiadott „Kiutasítás és emberi jogok” c. sikeres kiadvány felújított és bővített változata.
A 2011. december 13-i kiskunhalasi őrzött szálláson tett megfigyelő látogatásunkról készült beszámoló, valamint az ORFK-nak az erre írt válaszlevele az idegenrendészeti fogvatartás körülményeiről.
Az elmúlt évek során a Magyarországon védelemben részesült szomáliai menekültek és oltalmazottak leküzdhetetlen nehézségekkel találták szembe magukat, mikor Magyarországon – a családtagjaikkal való együttélés érdekében – családegyesítésért folyamodtak.
A legfontosabb emberi jogi kötelezettségek gyakorlati alkalmazása a kiutasítás bírói elrendelése vagy felülvizsgálata során
Elemzés a dublini rendelet alapján Magyarországra visszairányított személyekkel szembeni bánásmódról
Az Európai Unió rendkívül komplex és bonyolult menekültügyi szabályozást hozott létre, és ezen átfogó szabályozás harmonizációja nagyon nehézkes és lassú folyamat.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselete, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Magyar Helsinki Bizottság háromoldalú együttműködése keretében megjelent a határmegfigyelő program 2010-es tapasztalatait összegző, harmadik jelentés.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először 2012. január 12-én felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt.
Új tájékoztató füzet a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek 8 nyelven. A kiadvány az Európai Menekültügyi Alap támogatásával készült. A füzetek alább letölthetőek.
Az országinformáció az egyik legalapvetőbb bizonyíték a legtöbb menekültügyi eljárásban. A nemzeti bíróságok gyakorlata az országinformációhoz való hozzáférést és a bírói értelmezést illetően ugyanakkor nagyon változó.
2011. december 8-9-én tartotta „Az európai menekültügyi gyakorlat tudásalapú harmonizációja” c. projekt zárókonferenciáját Budapesten a Magyar Helsinki Bizottság.
Minden évben több száz leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális (LMBTI) menedékkérő keres védelmet az Európai Unió tagállamaiban. Az európai országok hatóságai azonban az LMBTI menedékkérelmeket gyakran előítéletek vagy sztereotípiák alapján utasítják el.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Lokpo és Touré kontra Magyarország
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai precedensértékű ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartott fogva két elefántcsontparti menedékkérőt öt hónapon keresztül. Az ítélet több, a Magyar Helsinki Bizottság által régóta kifogásolt rendszerszintű problémát is jelez a magyarországi idegenrendészeti őrizettel kapcsolatban.
Az elmúlt években, részben az információs technológia látványos fejlődésének következményeként, az országinformáció kérdése az európai menekültügy egyik legfőbb témájává vált.
A 2010-ben kezdődött program célja, hogy felhívja a figyelmet a tolmácsolás minőségének fontosságára olyan hivatalos eljárásokban, ahol az érintett külföldi nem beszéli az adott ország nyelvét.
A projekt elsősorban a tagállami bíróságok közötti előremutató gyakorlatok azonosítására és ismertetésére, a bíróságok közötti gyakorlati együttműködésre fókuszál az országinformáció, mint a menekültügyi eljárásban gyakran felhasznált bizonyíték kapcsán.