Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Az életveszélyes allergiákkal küzdő L. N. indokolatlanul hosszú ideig volt letartóztatásban, ezért a magyar államnak fizetnie kell neki. A Magyar Helsinki Bizottság 167 centis ügyfele 56 kilóról 43-ra fogyott le, és négyszer volt életveszélyes allergiás rohama a börtönben. A strasbourgi bíróság egyezségi ajánlatát elfogadva a magyar állam 5200 eurós jóvátételt fizet a kérelmezőnek.

A Civil Díjat jegyző NIOK-hoz idén 170 pályázat érkezett be, melyek közül a zsűri 27-et juttatott a döntőbe, a három legsikeresebb érdekérvényesítési projekt között szerepel a miénk is.

Korábban eltiltották a közügyektől? Bv.-ben volt? Ennek ellenére lehet, hogy van választójoga.

Súlyos sérüléseket szenvedett előállítása során egy békési férfi, majd nyolc nap múlva meghalt. Sem a rendőrség, sem a bíróság nem talált hibát a rendőri intézkedésben. A Kúria friss döntése azonban hatályon kívül helyezte a legutolsó ítéletet. Így újra esély nyílik arra, hogy tisztázódjék végre, terheli-e felelősség a rendőrséget ebben a tragikus ügyben. 

Nem hajlandó tovább nyomozni az ügyészség egy meglehetősen egyértelmű bántalmazási ügyben. Rendőrök vertek meg egy előállított büntetlen előéletű férfit. A miskolci eset nem számít páratlannak, a legtöbb rendőri bántalmazás miatt indított eljárás így zárul nálunk. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nem nyugszik bele ebbe, és panaszt adott be, hogy feljelentését tisztességesen vizsgálják ki. 

2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.

Elkezdték leszerelni, vagy kisebbekre cserélni a börtönökben a mennyezetig érő plexifalakat. Ezek törvényt sértve hat éve akadályozzák a fogvatartottak és hozzátartozóik személyes kapcsolatát. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a változásokat. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy a plexifalak leszerelése vagy magasságuk csökkentése önmagában még kevés, mert a strasbourgi bíróság és a hazai törvény is fő szabályként és nem kivételként írja elő a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.

Fogvatartottak családtagjai petíciót adtak át a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának. A hozzátartozók és civil jogvédők azt szeretnék elérni, hogy végre álljon vissza a törvényes állapot: a fogvatartottak és látogatóik újra megölelhessék egymást, puszit adhassanak egymásnak és a gyerekeiket is ölbe vehessék a rabok a beszélők ideje alatt. Egy friss strasbourgi ítélet szerint „a térelválasztó elemmel” történő elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.

A Magyar Helsinki Bizottság régóta dolgozik azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Ezért régóta küzdünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.

A fogvatartott és családtagjainak egymással történő kapcsolattartása a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz való jog alapján védelmet élvez a hazai és nemzetközi emberi jogi szabályok és az ezeket érvényesítő emberi jogi intézmények gyakorlata alapján.

A büntetés végrehajtási intézetekben a kapcsolattartással, látogatófogadással, zárkában tartható tárgyak körével, a fogvatartotti telefonokért való óvadékfizetési kötelezettséggel foglalkozó vizsgálat több, nagy számú fogvatartotti panasz alapján indult, és összesen 10 bv. intézetet érintett. Előzményként összesen 45 ügy szerepel.

Húsz éve hirdetett ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Kmetty Ágoston kontra magyar állam perben. A Magyar Helsinki Bizottságnak ő volt az első olyan ügyfele, aki pert nyert a strasbourgi bíróságon. A civil jogvédő szervezet máig összesen 154 panaszost képviselt sikeresen. Az egyéni elégtételen túl többjük ítélete rendszerszintű változásokat indított el az országban.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.

A börtön önkényesen törölheti a nyilvántartásból a kapcsolattartót. Például arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás. Ezt a gyakorlatot panaszolja évek óta több rab és hozzátartozóik a Magyar Helsinki Bizottságnak.

Ugyan lassan négy éve nem léteznek már tranzitzónák, ám ez a kegyetlen fogvatartási jogintézmény nem tűnt el nyomtalanul, és a strasbourgi bíróságon kísért. Tegnap tízre kerekedett  azoknak a nyertes ítéleteknek a száma az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a panaszosok menedékkérők voltak, és mindőjüket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte sikeresen.

Továbbra is kártalanítás jár azoknak az embereknek, akiknek a büntetés-végrehajtási intézetben nem biztosították a megfelelő életteret.

A fogvatartottak kegyeleti joga három esetre terjedne ki: a haldoklótól való elbúcsúzásra, a temetésen való részvételre, és a sírhely meglátogatására. A hazai szabályozás egyes részei azonban túl rugalmatlanok, míg más részei túlzottan tág mérlegelési lehetőséget engednek a bv. parancsnokoknak. Így a rabok a gyakorlatban sokszor nem tudnak végső búcsút venni szeretteiktől.

A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.

Magyarország továbbra sem gondoskodik arról, hogy köztereink nyitva álljanak a gyülekezési szabadságukkal élők előtt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tizenegy évvel ezelőtt állapította meg először, hogy a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot, mert a hatóságok törvényes alap és megfelelő jogorvoslat nélkül zárták el a polgárokat a demonstráció lehetőségétől. Azóta tovább szaporodtak a hasonló ügyek, és a problémák jelentős részét a 2018-ban elfogadott új gyülekezési törvény sem orvosolta. A Karmelita elkordonozása ma is akadályozza a miniszterelnökség épülete előtti demonstráció lehetőségét, miközben a kordon jogszerűsége évek óta tisztázatlan.

Az állam akkor sem hagyhatja cserben a hatósági bántalmazások áldozatait, ha azok visszakényszerített külföldiek. Ahogyan nem biztosíthat büntetlenséget az egyenruhás bántalmazóknak sem – erősítette meg a strasbourgi bíróság mai ítélete.