Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

A szabálysértési törvény 10. §-a szerint nem lehet szabálysértési őrizetbe venni, illetve szabálysértési elzárást kiszabni azokra, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (Fot.) alapján fogyatékosnak minősülnek, vagyis akik tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, vagy pszichoszociális károsodással élnek, és mindez a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételüket korlátozza vagy gátolja. Az egyértelmű törvényszöveg ellenére többször előfordult, hogy ügyvéd közbelépése kellett egy-egy fogyatékos ember szabadításához, vagy éppen ahhoz, hogy a jogszerűtlen fogva tartás miatt utóbb elégtételt kaphassanak.

Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.

A Bv.tv. rendelkezik arról, hogy az elítéltek főszabály szerint kötelesek a tartásukra fordított költségekhez hozzájárulni. Kivételt képez ez alól, ha az elítélt önhibáján kívül nem dolgozik, nem részesül rendszeres pénzellátásban illetve nem rendelkezik letéti pénzzel sem.  Dolgozó elítéltek esetén a hozzájárulás összegének levonása közvetlenül a munkadíjból történik. Ha az elítélt nem dolgozik, de rendelkezik az intézetbe folyósított rendszeres pénzellátással vagy – amint azt a Nagykommentár rögzíti – „szabadon felhasználható” letéti pénzzel, akkor a hozzájárulás összegét ezekből vonják le.

A hatályos jogszabályok alapján a fogvatartottak főszabály szerint csak szabadulásukat követően férnek hozzá a részükre embertelen és megalázó börtönkörülmények miatt jogerősen megítélt kártalanítási összeghez, fogva tartásuk során nem, így sérül a hatékony jogorvoslathoz és a tulajdonhoz való alapvető joguk. A szabályozás ellentétes a Varga és mások kontra Magyarország ügy konklúziójával is. 

A jelenleg hatályos szabályokat tartalmazó IM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az elítélt birtokában tartható tárgyakat, ezek bizonyos körénél jelzi, hogy azokat a fogva tartott „engedéllyel” tarthatja magánál (pl. „2.1. engedéllyel saját alsóruházat, lábbeli”).

A Bv.tv.-ben szabályozott jogorvoslati rendszer számos esetben a gyakorlatban a fogvatartottak részére  nem jelent valódi lehetőséget, ezáltal nem biztosított az érintettek részére  az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog gyakorlása.

Az otthonápolási őrizet új jogintézmény, amelynek célja – feltehetően – a börtönök telítettségének mérséklése és a társadalomra egészségi állapotuk alapján valós veszélyt (már) nem jelentő fogva tartottak büntetésének más formában történő végrehajtása, illetve a bv. terheinek csökkentése. Az eddig tapasztalt jogalkalmazási gyakorlat alapján félő, hogy az új jogintézmény nem képes céljának betöltésére a megszorító bírói jogalkalmazás miatt.

Az elmúlt években a korai szabadítás jogintézményeinek alkalmazási gyakorisága jelentősen visszaesett. A feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek 2020-ban bekövetkezett jogszabályi szigorításával önmagában nem magyarázható a gyakorlat jelentős mértékű szigorodása: a BVOP adatai szerint, míg 2019-ben az összes szabadulás 40 százaléka vagy feltételesen vagy reintegrációs őrizettel valósult meg, addig 2021-re 8 százalékpontot csökkent ez az arány (32%), amely ezt követően enyhén, 2 százalékponttal emelkedett 2022-re.

Az utóbbi években gyakori, hogy nyáron extrém és tartósan meleg az idő, amely miatt akár harmadfokú hőségriasztást is kiadnak. A Magyar Helsinki Bizottsághoz a forró nyári időszakokban több megkeresés és panasz érkezik fogvatartottaktól és hozzátartozóiktól emiatt.

A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság célja az, hogy a kapcsolattartás minősége javuljon a börtönökben. A családi kapcsolatok megőrzése alapjában befolyásolja a fogvatartottak reintegrációját, így az nem csak szeretteik, de a társadalom közös érdeke … Tovább olvasom

A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletben mondta ki, hogy a nyíregyházi rendőrök jogsértően állítottak elő egy szabálysértéssel gyanúsított autóst. Ez a rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan volt. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszának így hamarosan helyt kell adnia a rendőrségnek.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2018-ban úgy döntött, kiemelt ellenőrzés alá vonja a Magyarországon történt, rendőrök által elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos ügyeket. A Bíróság korábban megállapította, … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkárságával és a Res Iudicata Egyesülettel közösen egésznapos, ingyenes szakmai-tudományos konferenciát szervez A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra címmel 2024. november 15-én a Közép-európai Egyetem főépületében (1051 Budapest, Nádor utca 15.).

A feltételes szabadságra bocsátás lehetőséget teremt a szabadságvesztés büntetés végrehajtandó részének csökkentésére. Ha a bíróság úgy dönt, Önnek nem kell a büntetése egészét kitöltenie.

Évente 150-200 ezer bűncselekmény válik ismertté Magyarországon. Ennek a többszörösére rúg a szabálysértések száma. Ez annál is feltűnőbb, mert bár számtalanszor követünk el kihágásokat, de többnyire ezeknek csak a töredéke miatt indítanak szabálysértési eljárást ellenünk. Egy átlagos polgár alig tud valamit a szabálysértésekről. Hogy tájékozottabb legyél, ebben segít a Magyar Helsinki Bizottság kisokosa.

Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.

A Magyar Helsinki Bizottságnál mintabeadványokat írtunk azoknak a fogvatartottaknak, akik szeretnének részt venni a családtagjuk temetésén. 

A Magyar Helsinki Bizottság 2017 óta dolgozik azért, hogy a látogatók megpuszilhassák, megölelhessék fogvatartott hozzátartozójukat a látogatáskor. Most elértük, hogy egy részük a látogatófogadás elején és végén végre köszönthesse, megérinthesse egymást. Több mint 5000 családnak lett egész más a beszélője július 1-től.

A jogvédő egyesület ügyfelei idén már 100. alkalommal kaptak jogi elégtételt a strasbourgi bíróságtól. Sőt, megszületett a 101. és 102. kedvező döntés is. A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi sikerei nemcsak itthon számítanak rendkívülinek, hanem más európai jogvédő szervezetek között is.