A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
Az elmúlt években, részben az információs technológia látványos fejlődésének következményeként, az országinformáció kérdése az európai menekültügy egyik legfőbb témájává vált.
2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel … Tovább olvasom
A 2010-ben kezdődött program célja, hogy felhívja a figyelmet a tolmácsolás minőségének fontosságára olyan hivatalos eljárásokban, ahol az érintett külföldi nem beszéli az adott ország nyelvét.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
A Magyar Helsinki Bizottság célul tűzte ki egy antidiszkriminációs digitális szakkönyvtár létrehozását és működtetését antidiszkriminációs programjának keretében. E kezdeményezéssel alapvető célunk, hogy a lehető legtöbb, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szakmai anyag koncentrált és könnyen elérhető formában álljon … Tovább olvasom
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon. Többségük bármilyen … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében. A kutatás megállapításait összefoglaló útmutató a belga … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Menekültek Világnapja alkalmából megjelentetett kiadványában a migráció és a menekültügy témájának szabatos bemutatásához kíván segítséget nyújtani újságírók számára.
Az amszterdami Vrije Universiteit (Szabad Egyetem) által vezetett projekt célja, hogy azonosítsa a nemzetközi védelem biztosításának és a menekültügyi eljárások legjobb gyakorlatait.
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalás azt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
Az önkéntes hazatérés előremutató gyakorlatainak elemzésével és az idegenrendészeti és büntetőjogi területen dolgozó bírák emberi jogi képzésével foglalkozó projekt bemutatása.
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára.
Útmutatónk célja, hogy hangsúlyozottan gyakorlatias tanácsokkal szolgáljon a menekültügy területén dolgozók számára a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítésének kérdéséről.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság által 1992-ben átdolgozott Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) részletes útmutatást adott ki a közelmúltban a vallási ok és a meghatározott társadalmi csoport értelmezéséről. Ugyanakkor viszonylag kevés útmutatás készült (különösen magyar nyelven) a faj és a nemzetiség értelmezéséről és összefüggéseiről. Az alábbi jegyzet ezek értelmezésében kíván segítséget nyújtani.
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés a nemzetközi repülőtereken.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói