Kiutasítás és emberi jogok
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
Kategória: Szakmai anyagaink
A nemzetközi védelem nem EU-harmonizált formái Magyarországon (2009)
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára.
Útmutató a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítéséről
Útmutatónk célja, hogy hangsúlyozottan gyakorlatias tanácsokkal szolgáljon a menekültügy területén dolgozók számára a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítésének kérdéséről.
Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság által 1992-ben átdolgozott Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján.
A faj és a nemzetiség, mint üldözési okok értelmezése és összehasonlítása
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) részletes útmutatást adott ki a közelmúltban a vallási ok és a meghatározott társadalmi csoport értelmezéséről. Ugyanakkor viszonylag kevés útmutatás készült (különösen magyar nyelven) a faj és a nemzetiség értelmezéséről és összefüggéseiről. Az alábbi jegyzet ezek értelmezésében kíván segítséget nyújtani.
Védelemhez való hozzáférés európai repülőtereken (2006-2007)
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés a nemzetközi repülőtereken.
A meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, mint üldözési ok
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
A belső védelmi alternatíva
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
Magyarország a magyar EU-elnökség ideje alatt
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon bekövetkezett, aggodalomra okot adó eseményekről, különös tekintettel a rasszizmus és az intolerancia megjelenési formáira és Magyarország új alkotmányának elfogadására.
A menekültek jogállására vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1D cikkének alkalmazása palesztin menekültekre
A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény értelmében vannak olyan személyek, akik bár rendelkeznek az egyezmény 1A cikkében meghatározott, menekültekre vonatkozó ismérvekkel, nem élvezhetik a Genfi Egyezmény előnyeit.
A származási országinformáció szerepe a menekültügyi eljárásban
A származási országinformációnak (country information, COI) szerepe a menekültügyi eljárás során.
Jogszabály-véleményezés – Állampolgárság
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Jogszabály-véleményezés – Idegenrendészet, hontalanság
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Jogszabály-véleményezés – Menedékjog
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Bevarrva – Idegenrendészeti őrizet Magyarországon (2010)
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvtatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
A harmadik hullám – az alkotmányozás
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
Alkotmányozás – 2011. tavasz
2011. március 16. – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási … Tovább olvasom
A határmegfigyelő program 2008-2009-ben (2010)
A jelentés együtt mutatja be a három együttműködő partner közös határmegfigyelő tevékenységének tapasztalatait, és a jövőre vonatkozó ajánlásait.
Alkotmánybírósági indítvány a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosítások kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság is indítványozta az Alkotmánybíróságnál, hogy semmisítse meg a magánnyugdíjpénztár-tagok állami nyugdíjának elvételét lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság a héten tárgyalt először a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosításokról.
Kiutasítás és emberi jogok (2010)
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.