Menekülés a homofóbia elől – A biztonság nyomában Európában
Az amszterdami Vrije Universiteit (Szabad Egyetem) által vezetett projekt célja, hogy azonosítsa a nemzetközi védelem biztosításának és a menekültügyi eljárások legjobb gyakorlatait.
Kategória: Szakmai anyagaink
Egyéniesítés a kínzás tilalmának megállapításakor – a strasbourgi bíróság gyakorlata
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalás azt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
Visszatérés jogszerűen és humánusan (2010)
Az önkéntes hazatérés előremutató gyakorlatainak elemzésével és az idegenrendészeti és büntetőjogi területen dolgozó bírák emberi jogi képzésével foglalkozó projekt bemutatása.
Kiutasítás és emberi jogok
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
A nemzetközi védelem nem EU-harmonizált formái Magyarországon (2009)
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára.
Útmutató a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítéséről
Útmutatónk célja, hogy hangsúlyozottan gyakorlatias tanácsokkal szolgáljon a menekültügy területén dolgozók számára a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítésének kérdéséről.
Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság által 1992-ben átdolgozott Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján.
A faj és a nemzetiség, mint üldözési okok értelmezése és összehasonlítása
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) részletes útmutatást adott ki a közelmúltban a vallási ok és a meghatározott társadalmi csoport értelmezéséről. Ugyanakkor viszonylag kevés útmutatás készült (különösen magyar nyelven) a faj és a nemzetiség értelmezéséről és összefüggéseiről. Az alábbi jegyzet ezek értelmezésében kíván segítséget nyújtani.
Védelemhez való hozzáférés európai repülőtereken (2006-2007)
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés a nemzetközi repülőtereken.
A meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás, mint üldözési ok
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
A belső védelmi alternatíva
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
Magyarország a magyar EU-elnökség ideje alatt
A Magyar Helsinki Bizottság összefoglalót készített a magyar EU-elnökség alatt Magyarországon bekövetkezett, aggodalomra okot adó eseményekről, különös tekintettel a rasszizmus és az intolerancia megjelenési formáira és Magyarország új alkotmányának elfogadására.
A menekültek jogállására vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény 1D cikkének alkalmazása palesztin menekültekre
A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény értelmében vannak olyan személyek, akik bár rendelkeznek az egyezmény 1A cikkében meghatározott, menekültekre vonatkozó ismérvekkel, nem élvezhetik a Genfi Egyezmény előnyeit.
A származási országinformáció szerepe a menekültügyi eljárásban
A származási országinformációnak (country information, COI) szerepe a menekültügyi eljárás során.
Jogszabály-véleményezés – Állampolgárság
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Jogszabály-véleményezés – Idegenrendészet, hontalanság
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Jogszabály-véleményezés – Menedékjog
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.
Bevarrva – Idegenrendészeti őrizet Magyarországon (2010)
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvtatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
A harmadik hullám – az alkotmányozás
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése szerint az Alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. Ha elfogadják az Alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével. A három szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel a sarkalatos törvények tartalma ma még nem ismert, az Alaptörvény elfogadása csupán az alkotmányozási folyamat kezdetét és nem a végét jelenti.
Alkotmányozás – 2011. tavasz
2011. március 16. – Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös értékelést készítettek az alkotmányozás folyamatáról. A szervezetek eljuttatták álláspontjukat a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányozási … Tovább olvasom