A kirendelt védői rendszer működése és annak hatékonysága alkotmányos alapjogokhoz és értékekhez kötődik. A kirendelési rendszer megteremtésekor és fenntartása során számos alapjogi jelentőségű tényezőt kell figyelembe venni, az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.
A telefonos kapcsolattartás ne a fogvatartottak anyagi helyzetén múljon!
Évek óta fennálló, rendszerszinten megjelenő panasz, hogy a fogvatartottakat a felügyelet napi rendszerességgel veti alá átvizsgálásnak, kötelezve őket arra, hogy vetkőzzenek meztelenre és guggoljanak. Az ilyen átvizsgálásoknál rendszerint nincs jelen az egészségügyi személyzet. Az intézkedés célja a tiltott tárgyak feltalálása.
A Magyar Helsinki Bizottsághoz érkezett panaszok alapján a büntetés-végrehajtási intézetekben továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy a személyi állomány tagjai a fogva tartottak számára azt az utasítást adják, hogy forduljanak és várakozzanak arccal a fal felé, míg nem adnak engedélyt arra, hogy megforduljanak. Az „arccal fal felé fordítás” utasítás azonban sem jogszabályban, sem belső utasításban nem szerepel, alkalmazása önkényes, sérti az emberi méltóságot.
Tegyék lehetővé a fogvatartottaknak, hogy ne csak kiskorú gyerekkel vehessék igénybe a családi látogatófogadást!
A Magyar Helsinki Bizottság számos panaszt kap arról, hogy a felügyelet tagja – vagy esetenként egy reintegrációs tiszt – bántalmazást követ el fogva tartottak sérelmére.
A fogvatartottak látogatófogadása a magán- és családi élethez való jog alapján védelmet élvez.
Gyakori probléma a börtönökben, hogy a bevonulást követően, amikor a fogvatartottak és hozzátartozóik is különösen nehéz pszichés helyzetben vannak, hosszú ideig nem tudnak kapcsolatba kerülni.
Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.
A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.
A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.
A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom
A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít.
A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország az emberi jogokat és a jogállamot védelmező tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. Tevékenységünk során a bíróságokat is érintő jogszabályi változások mellett az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói igazgatási szereplők és testületek tevékenységét és megnyilvánulásait is vizsgáljuk és értékeljük. Korábbi gyakorlatunkat folytatva monitorozzuk a bírák legfőbb önigazgatási testülete, a központi igazgatás felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tevékenységét.
Hiánypótló átfogó kutatás arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban hogyan szabályozzák a kérelmezők minősített információkhoz való hozzáférésének jogát a migrációs tárgyú eljárásokban, és hogy az egyes tagállamok jogalkalmazása összhangban van-e az európai normákkal.
2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.