A Kúria idegenrendészeti és menekültügyi joggyakorlat-elemző munkacsoportja 2013. szeptember 26-án megjelent összefoglalójában több idegenrendészeti kérdést is részletesen vizsgált, köztük az idegenrendészeti őrizet gyakorlatáról megállapította, hogy az nem hatékony és a kirendelt ügygondnokok szerepe pusztán formálisnak tekinthető.
A rendőrség megszüntette a nyomozást a tavaly Devecseren kődobálással végződő cigányellenes demonstráció ügyében. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerint bűncselekmény nem történt. A Magyar Helsinki Bizottság szerint pedig igen, ezért panasszal él a határozat ellen.
Nem csak az ítéletek végrehajtását, de az elítéltek reintegrációját is célul tűzi ki a készülő börtönkódex. Csakhogy a részletszabályok valójában megnehezítik a börtönéletet és az elítéltek kapcsolatát a külvilággal. Az „önfenntartó börtönök” elérése lehetetlen.
Nyílt levélben kérték civil szervezetek Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánítását lehetővé tevő törvényjavaslatát vonja vissza, és tegye meg a szükséges lépéseket az emberhez méltó lakhatást lehetővé tevő kezdeményezések támogatása érdekében.
A Magyar Helsinki Bizottság megfigyelői július 24-én keresték fel a menekültügyi őrizetet végrehajtó nyírségi objektumot. A szabadságkorlátozásnak ez a formája újnak számít a magyar gyakorlatban, elrendelésére július elseje óta van lehetősége a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH).
Kiskorú gyerekkel érkező családdal szemben csakis végső esetben alkalmazzák a menekültügyi őrizetet – állítja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Nekünk július 18-án mégis sikerült egy ilyen családdal találkoznunk a Békéscsabai Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban. Egy nap múlva a Nagyfai Ideiglenes Befogadó Állomáson jártunk.
Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
22 európai és nemzetközi emberi jogi szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – arra kéri Viviane Redinget, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztost, az Európai Bizottság alelnökét, hogy az Európai Unió érdemben és haladéktalanul javítson az előzetes letartóztatottak helyzetén.
Számos vonatkozásban javulhatnak a fiatalkorúak fogvatartási körülményei a szirmabesenyői börtönben. Az országos parancsnokság és a helyi parancsnok több ponton osztotta a Magyar Helsinki Bizottság véleményét.
A hvg.hu-n megjelent hír és telefonos interjú szerint a bukaresti román-magyar meccsre tartó szurkolók egy része megtámadta a konyári általános iskolát, ahol a roma gyerekeket fenyegették. Az esetről kiadott rendőri közlemény szerint semmi ilyesmi nem történt, a szurkolók egy buszmegállóban dohányoztak és énekeltek, szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ugyanakkor több mint 20 személyt igazoltattak. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint bármelyik verzió felel is meg a valóságnak, a rendőrség nagy eséllyel hibázott.
Az Európai Menekültügyi Tanács (ECRE) vezetésével ma megjelentetett 14 uniós tagállam menedékjogi rendszerét összehasonlító jelentés számos példán keresztül mutatja be a menedékkérőkkel kapcsolatos eljárási szabályokban és garanciákban, a befogadási körülményekben és az őrizet alkalmazásában Európa-szerte tapasztalható különbségeket. A tagállamok tarka gyakorlatáról egy honlapon is tájékozódhatunk.
A sajtóban megjelent hírek, illetve töredékes videofelvétel szerint a szombathelyi karneválon zenélő személyekkel szemben több rendőr lépett fel kényszerítő eszközt alkalmazva. A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján az intézkedéssel kapcsolatban felmerül a jogsértés gyanúja, pontos értékelést jogi eljárásban folytatott bizonyítás alapján lehetséges adni.
Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én megtartott sajtótájékoztatóján a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítő álcivil szervezetnek nevezte többek között a Magyar Helsinki Bizottságot, elismerve, hogy fogalma nincs, a korábbi kormányokkal szembeni kritikák idején is kaptunk-e külföldi támogatást. A nyílt levelünkben felvilágosítjuk a szóvivőt, és bocsánatkérésre szólítjuk fel.
A Kormány a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan készítette el a Migrációs Stratégiát, igaz döntően az Európai Uniós források, a leendő Menekültügyi és Migrációs Alap felhasználásának szempontjai szerint. A Helsinki Bizottság észrevételeit megosztotta a Belügyminisztériummal.
Civil szervezetek üdvözlik, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát, de hangsúlyozzák: kormányzati lépések szükségesek a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
2013. február 13-án Balassagyarmaton külföldiekkel beszélgettünk a gyűlölet-bűncselekményekről.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
Ez a kényszerzubbony nem durva vászonból, gurtniból meg acélkapcsokból készül. Ezt üstben főzik, lombikban párolják le, orvos adagolja, injekciós tűvel és pirulákban osztják ki. A gond, hogy olyanoknak is, akik nem szorulnak rá, de mert … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság által készített angol nyelvű elemzés röviden összegzi a menekültügyi joganyagot érintő legfontosabb változásokat.