Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
Nem csak az ítéletek végrehajtását, de az elítéltek reintegrációját is célul tűzi ki a készülő börtönkódex. Csakhogy a részletszabályok valójában megnehezítik a börtönéletet és az elítéltek kapcsolatát a külvilággal. Az „önfenntartó börtönök” elérése lehetetlen.
Nyílt levélben kérték civil szervezetek Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánítását lehetővé tevő törvényjavaslatát vonja vissza, és tegye meg a szükséges lépéseket az emberhez méltó lakhatást lehetővé tevő kezdeményezések támogatása érdekében.
22 európai és nemzetközi emberi jogi szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – arra kéri Viviane Redinget, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztost, az Európai Bizottság alelnökét, hogy az Európai Unió érdemben és haladéktalanul javítson az előzetes letartóztatottak helyzetén.
Számos vonatkozásban javulhatnak a fiatalkorúak fogvatartási körülményei a szirmabesenyői börtönben. Az országos parancsnokság és a helyi parancsnok több ponton osztotta a Magyar Helsinki Bizottság véleményét.
A hvg.hu-n megjelent hír és telefonos interjú szerint a bukaresti román-magyar meccsre tartó szurkolók egy része megtámadta a konyári általános iskolát, ahol a roma gyerekeket fenyegették. Az esetről kiadott rendőri közlemény szerint semmi ilyesmi nem történt, a szurkolók egy buszmegállóban dohányoztak és énekeltek, szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ugyanakkor több mint 20 személyt igazoltattak. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint bármelyik verzió felel is meg a valóságnak, a rendőrség nagy eséllyel hibázott.
A sajtóban megjelent hírek, illetve töredékes videofelvétel szerint a szombathelyi karneválon zenélő személyekkel szemben több rendőr lépett fel kényszerítő eszközt alkalmazva. A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján az intézkedéssel kapcsolatban felmerül a jogsértés gyanúja, pontos értékelést jogi eljárásban folytatott bizonyítás alapján lehetséges adni.
Civil szervezetek üdvözlik, hogy a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát, de hangsúlyozzák: kormányzati lépések szükségesek a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, valamint a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
2013. február 13-án Balassagyarmaton külföldiekkel beszélgettünk a gyűlölet-bűncselekményekről.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
Ez a kényszerzubbony nem durva vászonból, gurtniból meg acélkapcsokból készül. Ezt üstben főzik, lombikban párolják le, orvos adagolja, injekciós tűvel és pirulákban osztják ki. A gond, hogy olyanoknak is, akik nem szorulnak rá, de mert … Tovább olvasom
Magyar panaszosoknak adott igazat az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága. Kimondta, hogy az állam megsértette az ő és más fogyatékos emberek jogát, mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a bankautomatákat a vakok is önállóan használhassák.
A.B. kontra Magyarország
Baksza kontra Magyarország
A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.
A Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult ügyfele, V. érdekében, akit 2013. március 30-án éjszaka a Sirály nevű közösségi térben a Negyed6Negyed7 Fesztivál keretében megrendezett kulturális programon „fokozott ellenőrzés” keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták.
Újabb elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 23-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság is találkozott az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) 2013. április 3-12. között a magyarországi fogvatartási körülményeket vizsgáló megfigyelőivel.
Másfélszer több embert, nagy többségében nőt tartanak fogva a Kalocsai Fegyház és Börtönben. A szűk, leharcolt, levegőtlen és sötét zárkákban olyanok is szép számmal találhatók, akik pszichoterápiára szorulnak. Velük a börtönszemélyzet nem igazán tud mit kezdeni.