Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Kézikönyv bírák és ügyvédek számára

Észrevételeink és javaslataink a rendőrségre vonatkozó joganyag módosításai kapcsán

Cikkünk a JeMában az X.Y. kontra Magyarország ügy kapcsán

A hivatalos személyek által elkövetett bántalmazást évtizedek óta tiltják a nemzetközi és regionális egyezmények. Azonban a hivatalos személyek által elkövetett kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód egyes formái sok európai országban ma is jellemzőek. … Tovább olvasom

Az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a köznevelési törvény módosításáról, ami jogszerűvé igyekszik tenni a szegregált oktatást. Civil szervezetek közösen arra kérik az alapjogi biztost, hogy álljon ki az iskolai elkülönítést legitimálni szándékozó törvénymódosítás ellen.

13 hónapig tartották fogva, a 18. születésnapját, karácsonyt, húsvétot börtönben töltötte, sikeres érettségit is ott tett. Azzal gyanúsították és vádolják, hogy egy póló elvételénél jelen volt, és jelenléte erősítette az áldozat fenyegetettségét. Sem a tanúk, … Tovább olvasom

Császy kontra Magyarország

Öt év után ért véget a Kiskunlacháza polgármestere ellen indított eljárás. Répás József megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen. A mostani kúriai … Tovább olvasom

A magyar állam megsértette Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatójának a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosította, hogy kihallgatása után részt vehessen nevelőanyja temetésén – állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

2014. szeptember 18-án meghozott jogerős ítéletével a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisz-nek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.

Szeptember 17-én, 13 hónapnyi fogva tartás után helyezték szabadlábra a Magyar Helsinki Bizottság fiatalkorú ügyfelét, aki egy póló feltételezett elrablása miatt került előzetes letartóztatásba. A Magyar Helsinki Bizottság az ügyben már korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.

Megismételt eljárásban újból jogszerűnek tartotta az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy a rendőrök nem avatkoztak közbe, amikor a szélsőjobbos szónokok által felheccelt tömeg megtámadta a devecseri romák házát.

A strasbourgi bíróság jogerős döntése szerint nem sérti az emberi jogok európai egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében a szolgálati nyugdíjat járandósággá alakították át és megadóztatják. A Magyar Helsinki Bizottság négy ponton kifogásolja a határozatot.

A tisztességes eljáráshoz való jog a fogvatartottak elleni fegyelmi eljárásokban

A Magyar Helsinki Bizottság jelentései a javítóintézetekben tett monitorozó látogatásairól

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy nem a szólásszabadság része, hanem jogsértő magatartás, ha egy polgármester „romaerőszak” ellen szervez tüntetést, ott felszólal, cigányokat gyanúsít meg gyilkossággal, utóbb pedig az önkormányzat lapjába ír cigányozó cikkeket. Ehhez még csak az sem kell, hogy – mint esetünkben – kiderüljön: a rasszista gyűlölködést kiváltó szörnyű bűncselekményt egy magyar nemzetiségű ember követte el.

  A Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt a Fair Trials által koordinált, „Az előzetes letartóztatás gyakorlata: az alternatív kényszerintézkedések és a bírói döntéshozatal vizsgálata” című projektben, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A nemzetközi … Tovább olvasom

  A Magyar Helsinki Bizottság projektpartnerként vett részt a Fair Trials International által koordinált „Ügyvédek képzése az Ütemterv irányelvekről” (Practitioner Training on Roadmap Directives) című projektben, melynek megvalósítására az Európai Unió támogatásával került sor. A … Tovább olvasom