A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.

Tíz évvel ezelőtt Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Novák Katalin köztársasági elnök épp a múlt hónapban írta alá az Alaptörvény tizenegyedik módosítását.

A jogállamiság és a jogállam sokat emlegetett fogalmak a hazai közéletben. A kormányoldal azt állítja, hogy gyakorlatilag megfoghatatlan gumifogalom, így számonkérhetetlen. Igaz, azt is mondja, hogy a magyar jogállam él és virul. Az ellenzék, különféle nemzetközi szervezetek és hazai civil jogvédők viszont úgy látják – így a Magyar Helsinki Bizottság is –, hogy szabatosan meghatározható, mi teszi az állam működését jogállamivá. Ezek alapján Magyarország ma nehezen nevezhető jogállamnak.