Önkéntes munka Adatfeldolgozási feladathoz várjuk a jelentkezőket december 10-ig

Családegyesítés Magyarországon: jogosultak, kérelmezés menete

A családegyesítés az az eljárás, amelynek keretében a külföldi kérelmező családtagjai tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon.

A menekülő ritkán van abban a helyzetben, hogy az egész családját képes legyen magával hozni. A menekülés rendkívül költséges és kockázatos vállalkozás. Elég, ha arra gondolunk, hány szülő veszíti el gyerekét a tengeri átkeléseknél Törökország és Görögország között. Ezért van az, hogy sokszor fiatal vagy középkorú férfiak érkeznek legelőször, ők azok, akik  a  leginkább ki vannak téve az üldözés veszélyének. A nők, idősek, betegek és gyerekek többnyire hátra maradnak, ám veszélyben és kiszolgáltatottságban élnek továbbra is. Ha a menekülőnek szerencséje van, és védelmet kap valamelyik biztonságos országban, többnyire minden erejével azon van (ahogy lennénk mi is hasonló helyzetben), hogy családjával újra együtt lehessen.

Az Európai Unió, jelesül az Európai Tanács 2003-ban irányelvet fogadott el a családegyesítésről. Ezt az akkori tagállamok – Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével – aláírták, és a csatlakozók, így Magyarország is így tett. Az uniós országok vállalták, hogy legalább a közösségi minimumkövetelményeket átültetik saját jogrendszerükbe és gyakorlatukba.

Az irányelv megszabja a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó nem uniós állampolgárok (így a menekültek is) családegyesítési jogukat gyakorolhatják.

családegyesítés Marie
Marie a Kongói Demokratikus Köztársaságból (DRC) menekült Magyarországra, katona volt, és parancsmegtagadás miatt kellett elhagyni hazáját. Fotó: Stiller Ákos

 

Kik jogosultak a családegyesítésre Magyarországon?

Magyarországon a menekültek és az oltalmazottak is jogosultak a családegyesítésre.

Milyen családtagok jöhetnek Magyarországra a családegyesítési eljárással?

A menekültek és az oltalmazottak is az alábbi családtagokat egyesíthetik Magyarországon:

  • házastárs (férj vagy feleség);
  • kiskorú gyermek (18. évét nem töltötte még be), ideértve az örökbefogadott gyermekeket is;
  • szülő, ha a Magyarországon lévő menekült kiskorú;
  • szülő, ha a Magyarországon lévő nagykorú menekült gyermeke anyagi, társadalmi, vagy érzelmi támogatására szorul;
  • nagykorú gyermek, ha nem képes eltartani magát és súlyos egészségügyi problémája van;
  • testvér, ha nem képes eltartani magát és súlyos egészségügyi problémája van;
  • nagyszülő, unoka, ha nem képes eltartani magát és súlyos egészségügyi problémája van.

A családegyesítéshez szükséges, hogy a családi kapcsolat már akkor fennálljon, amikor a menekült vagy oltalmazott Magyarországra érkezik. Aki Magyarországra érkezése után köt házasságot vagy fogad örökbe gyermeket, az nem lesz jogosult a családegyesítésre.

Mikor lehet kérni a családegyesítést? 

A családegyesítési kérelmet a státusz megszerzését követően egyből be lehet nyújtani. Ha a menekült családja a pozitív döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül indítja meg a családegyesítést, akkor csak a rokoni kapcsolatot és az esetleges rászorultságot kell igazolniuk. Az oltalmazottak számára ez a lehetőség nem létezik. Amennyiben a menekült családja nem tudja az első három hónapban benyújtani a kérelmet, rájuk is ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az oltalmazottakra (lásd lent).

Abbas családegyesítés
A pakisztáni Abbast menekültként ismerte el a magyar állam. Szabóként dolgozik itt. Fotó: Stiller Ákos

Hogy lehet megindítani a családegyesítést?

A családegyesítést a menekült és oltalmazott családtagjai tudják megindítani. Azoknak a családtagoknak, akik Magyarországra szeretnének jönni, el kell menniük a lakóhelyükhöz közeli magyar Konzulátusra. Abban az országban, ahol a Konzulátus van, jogszerűen kell tartózkodnia a családtagoknak, ám ha erre nincs lehetőség, akkor ezt előre jelezni kell a Konzulátuson. A Konzulátuson előzetesen időpontot kell egyeztetni és csak ezután tudják benyújtani a kérelmeket. A családegyesítési kérelmeket azonban nem a Konzul bírálja el, ő csupán beveszi azokat és továbbítja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak Budapestre. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kijelöl egy ügyintézőt, aki dönteni fog az ügyben, szükség esetén pedig ő tart személyes meghallgatást is.

Családegyesítés Magyarországon: milyen dokumentumokra van szükség a kérelem benyújtásához?

A Konzulátuson a menekült és oltalmazott családtagjainak a következő dokumentumokat kell bemutatniuk és benyújtaniuk:

  • érvényes útlevél (a kérelem benyújtásakor még legalább hat hónapig legyen érvényes);
  • 1 db igazolványkép (minden kérelmező családtagnak fejenként);
  • 110 EUR eljárási díj (minden kérelmező családtagnak fejenként);
  • kitöltött formanyomtatvány (elérhető az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján);
  • a családi kapcsolatot igazoló dokumentumok (születési és házassági anyakönyvi kivonat);
  • egyéb támogató dokumentumok (rászorultság, egészségügyi probléma igazolása).

A családegyesítési eljárásban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság magyar és angol nyelven fogad el dokumentumokat, így javasoljuk, hogy az eredeti dokumentumokat hiteles magyar vagy angol fordítással együtt nyújtsák be a családtagok. Minden benyújtott eredeti dokumentumot az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság okmányszakértőhöz küld. Az okmányszakértő egy véleményt ad ki arról, hogy a dokumentumok eredetiek-e vagy sem.

Hogyan lehet igazolni a családi kapcsolatot?

A családi kapcsolat igazolására mindig szükség van a családegyesítési eljárásban. Ezt elsősorban olyan eredeti dokumentumokkal lehet megtenni, mint a születési- vagy házassági anyakönyvi kivonat, illetve az örökbefogadásról szóló hivatalos dokumentum. A családi kapcsolatot DNS-teszt útján is lehet igazolni, amelynek költségeit a családnak kell viselnie. A DNStesztet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól kell kérni. Ilyenkor a családtagoknak a magyar Konzulátuson kell DNSmintát adniuk, amelyet a Konzulátus Budapestre küld, ahol megtörténik a vizsgálat.

Családegyesítés Magyarországon: milyen feltételeket kell teljesíteni a menekültnek/oltalmazottnak?

Az oltalmazottaknak és azoknak a menekülteknek, akiknek a családtagjai nem tudták az első három hónapban benyújtani a családegyesítési kérelmet, az alábbi feltételeket kell igazolniuk:

1.Lakhatás igazolása

Bérleti szerződéssel vagy szívességi lakáshasználatról szóló szerződéssel és a lakás tulajdoni lapjának másolatával lehet ezt megtenni. Hasznos, ha az egyesíteni kívánt családtagok neve szerepel a szerződésben. A lakásban egy főre minimum hat négyzetméternek kell jutnia, amibe nem számít bele a fürdőszoba, az előszoba, vagy a konyha.

2.Megélhetés igazolása

Munkaszerződés és hat hónapra visszamenő kereseti igazolások szükségesek, amelyet a munkáltatótól lehet kikérni. Amennyiben valakinek saját vállalkozása van, a könyvelő által kiállított jövedelemigazolások szükségesek. Ezen felül szükség lehet a bankszámlakivonatra és az adóhatóság (NAV) igazolására is. Fontos, hogy a bankszámlán lévő nagy összeg nem bizonyítja a megélhetést, itt azt kell igazolni, hogy a jövedelem folyamatos és kiszámítható.

3.Egészségügyi biztosítás megléte

A családtagoknak teljes körű egészségügyi biztosítással kell rendelkezni, amit bárki megköthet, a kedvezményezetteknél a kérelmező családtagokat kell feltüntetni.

családegyesítés Billal
A pakisztáni Billal menekültként él Magyarországon. Két fiát, lányát és feleségét két éven át nem láthatta. Fotó: Stiller Ákos

Milyen további feltételeket kell igazolnia a menekültnek a szülők és a testvérek családegyesítéséhez?

Szülők

A menekült szüleinek családegyesítésére akkor van lehetőség, ha a szülők nem tudnak gondoskodni magukról és őket a Magyarországon elismert menekült gyermekük támogatja. A menekültnek és a szülőknek azt kell igazolniuk, hogy közöttük egy kölcsönös függő viszony áll fenn, amely anyagi, érzelmi és társadalmi függést is jelent. Az anyagi támogatást igazolni lehet például az utalásokról szóló bizonylattal, amelyet megkönnyít, ha az utalás a szülők nevére szól és nem egy baráton keresztül intézik. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak az ügy összes körülményét figyelembe kell vennie, ami azt jelenti, hogy ha egy menekült nem tudja anyagilag támogatni a szüleit, akkor is sikerülhet a családegyesítés, amennyiben fennáll egy erős érzelmi függés a menekült és a szülők között.

Testvérek

A menekült testvéreinek családegyesítésére akkor van lehetőség, ha a testvér súlyos egészségügyi problémával küzd és nem képes ellátni magát, ezért a Magyarországon elismert menekült testvérének segítségére szorul. Az egészségügyi problémát orvosi dokumentumokkal lehet alátámasztani, például kórházi zárójelentéssel vagy a kezelésről szóló dokumentumokkal. Ha a szükséges kezelés otthon nem elérhető a családtag számára, az erről szóló igazolást is be lehet nyújtani az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak.

Mennyi ideig tart egy családegyesítési eljárás Magyarországon?

A családegyesítési eljárás hossza sok tényezőtől és az egyéni körülményektől is függ. Az elsőfokú eljárás általában hat és tíz hónap között szokott lezajlani, de lehet hosszabb is.

Mi a teendő, ha a Hivatal elutasítja a kérelmet?

Az elutasító döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül lehet fellebbezni a Bevándorlási Hivatalnál. A másodfokú eljárás során ismét az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vizsgálja meg az ügyet. Ha ismét elutasító döntést hoz, az ellen harminc napon belül lehet a bírósághoz fordulni. A bíróság vagy jóváhagyja az elutasító döntést vagy arra kötelezi az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot, hogy új döntést hozzon.

Mi a teendő, ha a Hivatal engedélyezi a családegyesítést?

Ha az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság döntése pozitív, arról értesítik azt a magyar Konzulátust, ahol a családtagok a kérelmet beadták. A Konzul ebben az esetben egy egyszeri beutazásra jogosító vízumot (D típus) ad ki a családtagoknak. Ezzel a vízummal a családtagok beutazhatnak Magyarországra, ahol a beutazástól számított harminc napon belül kell átvenniük a tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (1117 Budapest, Budafoki út 60.). Ehhez ki kell tölteniük egy szálláshely-bejelentő formanyomtatványt, amit a bérelt vagy használt lakásuk tulajdonosának alá kell írnia.

 

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság