October

Mai kifejezéssel „civil kezdeményezés” teremtette meg a fóti gyermekvárost. Mindig is különlegességnek, kirakatintézménynek számított a Kádár-korszakban. A rendszerváltás után sikerült a változó igényeknek megfelelnie: tömegintézetből speciális segítséget igénylő gyerekek otthonává alakult. A kormány mégis ki … Tovább olvasom

Miskolc, Hajdúhadház, Győr, Gyöngyöspata, Jászladány – az itt működő iskolákban jogellenesen különítették el a roma gyerekeket többségi társaiktól. Ezt persze mindenki látta, akinek volt szeme hozzá, de a nyilvánvaló tényről jogerős bírósági ítélet is született. … Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróság (AB) 1990-es döntései értelmében a kopogtatócédulán ott lehettek a választók személyi adatai, viszont a pártok vezetőinek nem kellett vagyonbevallást készíteniük. Sok minden változott azóta, nincs már kopogtatócédula, viszont kötelezően nyilatkozniuk kell vagyonukról mostanság … Tovább olvasom

A jog és az erkölcs összekapcsolásán munkálkodott. Nehéz ügy. Bár hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezett, nem volt szobatudós. Egész életében a közélet sűrűjében forgolódott, mégpedig úgy, hogy pártban vagy parlamentben sohasem vállalt tisztséget. Francia volt és … Tovább olvasom

A honvédtábornokok és a volt miniszterelnök elleni perekben a hatalom lábbal tiporta a jogot, nem volt független a bíráskodás és nem voltak meg a tisztességes eljárás garanciái. Emellett az alkotmányosság két értelmezése feszült egymásnak. A … Tovább olvasom

Tiltakozásul, a fekete gyerekeket sújtó faji szegregáció miatt hagyta ott a tanári pályát. De pedagógus vénája nem apadt el, a szószékről anglikán lelkészként és vallási vezetőként is arra tanította hallgatóságát, kategorikusan utasítsák el az apartheidet … Tovább olvasom

„Hagyják már közbeszólni a szónokot is!” Kesernyés humorral erre kérte az egyik ellenzéki képviselő a magukról megfeledkezett kommunista képviselőtársait az Országgyűlés 1947. október 8-iki ülésnapján. Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. Moór Gyula (1888–1950), a legnagyobb … Tovább olvasom

Az egyesülési törvény volt a törvények közt a második, amelyiket 1989-ben, a „csodák évében” elfogadott az utolsó pártállami parlament. Januárban még meg sem kezdődtek az egyeztető tárgyalások a hatalom és a rendszerellenzék között, az egyesülési … Tovább olvasom

2002-ben az irodalmi Nobel-díjat Kertész Imrének ítélték oda. A Svéd Akadémia indoklásában szó esik a magyar író „galagonyasövényszerű”, tömör és tüskés stílusáról, intellektuális gazdagságáról, arról, hogy „lényegében egyszemélyes kisebbséget” alkot. A díj és a méltatás … Tovább olvasom

Amikor paralízises férje már nem tudott mindenhova eljutni, ahova el akart volna menni, akkor azt mondta: „én vagyok a férjem lába és szeme”, és ő ment le a bányába, autózott el az ördögszekér járta farmokra … Tovább olvasom

„Az a szemléletmód, amelyik kirekeszti a »vadembereket« (vagy bárkit, akit éppen »vadembernek« nyilvánítunk) az emberiség soraiból, nem más, mint éppen ezeknek a vadembereknek egyik legszembetűnőbb jellegzetessége.” Mármint, hogy a vadember nem képes tudatosan megérteni a … Tovább olvasom

Samuel von Pufendorf (1632–1694) halála előtt néhány hónappal kapott bárói címet a svéd királytól. Nem hadi tettei, diplomáciai fortélyai, kellemes modora, vadászteljesítménye vagy hatékony tányérnyalása emelték ki a többiek közül. Hanem esze és tudása. Minden … Tovább olvasom

Hannah Arendt politikai filozófus 1959-ben vehette át Hamburg városának Lessing-díját. A nagy eseményre fajsúlyos előadással készült. Ebben nem csak a kivonulás és emigráció politikai értelemben vett hasztalanságáról beszélt, megtették azt már ő előtte sokan, hanem … Tovább olvasom

A hazai pártvezetés fogát csikorgatva vette tudomásul 1985-ben, hogy miközben Budapesten vendégül látta a Helsinki Záróokmány 35 aláíró államát az Európai Kulturális Fórumon (EKF), a hivatalos rendezvénnyel párhuzamosan megvalósult a nyugati civilek és a keleti ellenzékiek ellenfóruma … Tovább olvasom

Ma van a kenyér világnapja. De mi köze van ennek az emberi jogokhoz? „Csak annyi”, mint az ételnek az élethez. Az élethez és egészséges élethez való jog emberi jogok, elegendő és egészséges táplálék nélkül pedig … Tovább olvasom

„Mellettünk jog és törvény állnak, és a szerződések szentsége, ellenünk az anyagi erő.” Határozta meg Magyarország helyzetét a kiegyezési alkufolyamatban Deák Ferenc. Ő ma elsősorban a „békés kiegyenlítés” politikai és közjogi előkészítőjeként ismeretes. Nem mondhatni, … Tovább olvasom

Óriási reményeket fűztek a második világháborúért felelős, legfontosabb élve maradt náci vezetők büntetőperéhez. Az első nürnbergi per azonban nem tett békét a lelkekben, nem sikeredett minden szempontból szeplőtelenre, és különösen nem rettentette el utóbb a … Tovább olvasom

Az ombudsmani jogintézményt már az 1989-es alkotmánymódosítás létrehozta. Mégis négy évbe tellett mire elfogadták a róla szóló törvényt, és hat évbe, hogy valóban megválasszák az ombudsmanokat. 1993-ban ugyan tettek rá kísérletet, de nem sikerült, mert … Tovább olvasom

Az állampárt és az ellenzék között szeptember közepén aláírt megállapodás alkotmánymódosításait és sarkalatos törvényeit az utolsó pártállami parlament fogadta el. Ahogyan egykor az 1848. áprilisi törvények megszületésénél is kényszerítően hatott az utca, a nép forradalmi … Tovább olvasom

Afrikában az államok sorozatosan és tömegesen sértik meg az emberi jogokat. Nagy szükség van tehát az emberi jogoknak nem csak helyi, de nemzetközi (regionális) védelmére is. Már 1979-ben megfogalmazódott egy afrikai emberi jogi szerzőség gondolata. … Tovább olvasom

A spontán forradalmakat „forrófejű fiatalemberek” szokták kirobbantani. Az egyetemisták igencsak hajlamosak a felkelések első vonalába lépni. Ahogyan 1848-ban, úgy 1956-ban is fiatalok és egyetemisták mutattak utat szüleiknek. A vidéki egyetemeken, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, … Tovább olvasom

„Általános, egyenlő, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot! Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a Szovjetunióba hurcolt foglyokat! Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, … Tovább olvasom

A szembenálló felek oly igen gyűlölték egymást, hogy harmincéves háborút lezáró hét éven át tartó alkudozásban nem voltak hajlandók még egyazon városban sem tartózkodni. Az egymástól ötven kilométerre lévő Münsterben tanyáztak a katolikusok, Osnabrückben pedig … Tovább olvasom

Benjamin Constant (1767–1830) a Condorcet és Tocqueville közötti francia liberális politikai filozófia legnagyobb alakja. Ha valakinek esetleg az állam egyik irányítójaként lövése sem lenne arról, mi is az a jogállam, jogbiztonság, az egyéni szabadságjogok miért élveznek elsőbbséget a „közérdekkel” … Tovább olvasom

Az NSZK legnépszerűbb hírmagazinja már-már intézménynek számított, amikor este katonai elhárítók és szövetségi nyomozók jelentek meg a hetilap legfontosabb munkatársainál. Három szerkesztőt azonnal letartóztattak. A laptulajdonos Rudolf Augsteint két nap múlva került rács mögé. Mindez … Tovább olvasom

Mintegy 10–20 éven át volt Európa legnagyobb hatású értelmiségije Rotterdami Erasmus. Más humanistákhoz hasonlóan mindenről volt véleménye. Viszont más humanistákhoz képest ő többnyire a saját véleményét írta meg, és nem elvárt vagy jól megfizetett szövegeket. … Tovább olvasom

A független Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján hatalmas tüntetést tartottak Prágában. A kommunista pártállam ezt kihívásnak tekintette. Jó okkal. Mert a tiltakozó, de békés tömeg emberi jogokat, szabadságot és változásokat követelt. Ezt a tüntetést még sikerült … Tovább olvasom

„A Bibó-emlékkönyv szamizdat kiadvány is volt, meg nem is. Nem volt az, mert nem vállalta magáról, hogy a »második nyilvánosság« számára készült. De mégis az volt, mert pontosan úgy terjedt, mint akkoriban a szamizdat kiadványok” – … Tovább olvasom

Mióta a betegeskedő I. János Károly 2014-ben lemondott a trónjáról, egyre nagyobb botrányokba sodródik. Korrupció, kínos nőügyek, orvvadászatok híreivel kerül címlapra. Már családja és fia, a regnáló spanyol király is elhatárolódott tőle. Szánalmas pojáca lett. … Tovább olvasom

„A Btk.-nak […] a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek.” E jogoktól „halálbüntetéssel való megfosztásra vonatkozó rendelkezések ugyanis az élethez és az emberi méltósághoz való … Tovább olvasom