Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos … Tovább olvasom
Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint … Tovább olvasom
Mintaindítványt készítettünk a letartóztatás megszüntetésére: az indítvány általános jelleggel is használható, de kiegészítettük a koronavírus-járvány által teremtett különleges helyzetben a letartóztatás megszüntetése érdekében alkalmazható érvekkel. A mintaindítványt a Fair Trials vezette nemzetközi projekt keretében készítettük. A … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság által Varga Zs. András nyilvános kijelentéseiből, tudományos munkáiból és döntéseiből készített összeállítás az új főbírót mint a kormányzó többség és az illiberális demokrácia támogatóját rajzolja meg.
A Magyar Helsinki Bizottság partnerként vett részt a 2018-ban elindult „A roma embereket érő diszkrimináció a büntető igazságszolgáltatásban” című, a Fair Trials által koordinált nemzetközi projektben, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg. A projekt célja volt, … Tovább olvasom
A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom … Tovább olvasom
A járvány miatt márciusban határozatlan időre felfüggesztették az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását minden elítéltnél. Ez azt jelenti, hogy egyetlen fogvatartott egyetlen pillanatra sem hagyhatja el a börtönt, akinek korábban engedélyezték a hazajárás lehetőségét. A panasz … Tovább olvasom
Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.
A magyar állam nem orvosolta azokat a jogszabályi hiányosságokat, amelyek a múltban többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és Magyarország strasbourgi elmarasztalásához vezettek. Hiába született időközben új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék … Tovább olvasom
Az új gyülekezési törvény számos esetben lehetőséget teremt a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekednek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.
Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.
A Magyar Helsinki Bizottság évtizedek óta dolgozik azon, hogy a legszegényebb emberek is hatékony jogi képviselethez jussanak. A kirendelt védői rendszer fejlődését és hiányosságait a Kriminológiai Közlemények 80. számában közölt tanulmányban foglalta össze Ivány Borbála ügyvéd kollégánk. Tanulmánya itt olvasható.
A magyar kormány 2020. június 18-ától megszüntette a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és egyúttal elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet 2020. december 18-ig. De mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között? És hogyan változtatta … Tovább olvasom
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik … Tovább olvasom
Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a … Tovább olvasom
A kormány T/10309. számon törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, ami egyebek mellett módosítaná a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényt is és bevezetné a zár alá vételt a menekültügyi eljárás során. A beterjesztett javaslat jelen … Tovább olvasom
A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság javaslatai Ahogyan mindannyiunk élete, úgy a fogvatartottak helyzete is sokszorosan nehezebb lett az utóbbi hetekben, mint korábban volt. A fertőzés átadásának veszélye zárt intézetekben nagyobb, mint másutt. Veszély fenyegeti az elítéltet … Tovább olvasom
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi … Tovább olvasom
Az igazságügyi miniszter a győri tragédia után arra jutott, hogy elsősorban a feltételes szabadságra bocsátás szabályait kell szigorítani. Ennek részleteit az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésben dolgozta ki. Ezt véleményezte a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédők … Tovább olvasom