Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen értékelte az újonnan megalakult Országgyűlés első három hónapjának munkáját. Közös elemzésünkben összefoglaltuk az új törvényhozás munkájának stílusáról, a jogállamiság alapvető garanciáinak felszámolásáról, … Tovább olvasom
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) határozatában egymillió forintos bírságot szabott ki a Malév egyik leányvállalatával, a földi kiszolgálással foglalkozó Malév GH Zrt.-vel szemben, mert az diszkriminálta egy munkavállalóját szakszervezeti tevékenysége miatt. A Helsinki Bizottság ügyvédje, … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság évek óta vizsgálja a védelemhez való jog érvényesülését és a kirendelt védői rendszer működését; több kutatása rámutatott, hogy hazánkban sérülhet a terheltek hatékony védelemhez való joga az állami kirendelt védői rendszer problémái … Tovább olvasom
A Kormány közbiztonság javítását célzó törvénycsomagja átgondolatlan, indokolatlan szigorításokat tartalmaz, és ellentétes Magyarország nemzetközi szerződésekbe foglalt kötelezettségvállalásaival a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetek szerint. A két szervezet ezért a törvényjavaslat … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ellen indított perben a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megerősítette, hogy közérdekű adat a rendőrség által kirendelt védők neve és az általuk vitt ügyek száma. A Magyar Helsinki Bizottság így jogerősen is megnyerte a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt 2007-ben indított pert. A rendőrkapitányságokat a bíróság arra kötelezte, hogy közöljék a területükön 2007-ben kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt vak felperes első fokon pert nyert a Csemege-Match Zrt. ellen, mert annak alkalmazottjai nem engedték, hogy a felperes vakvezető kutyájával belépjen a cég által üzemeltetett egyik közértbe. A bíróság … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a „három csapás” néven ismerté vált törvényt ne írja alá, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. Ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság korábban is … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik a jogvédelem jelenlegi szintjét a Fidesz javaslatai, amelyek megváltoztatnák az alkotmánybírák jelölésének szabályait, lehetővé téve, hogy a Fidesz gyakorlatilag önállóan, egyeztetés nélkül dönthessen az alkotmánybírák személyéről.
Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT) közzétette jelentését 2009-es magyarországi időszaki látogatásáról, melynek során a CPT delegációjának tagjai büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Dubliners projekt végső megállapításait és a Dublin II rendelet alkalmazásával összefüggő problémákat a résztvevő civil szervezetek, valamint a svéd, a magyar és az olasz menekültügyi hatóság munkatársai mutatták be.
A Magyar Helsinki Bizottság számos rendőrkapitányságot perelt be közérdekű adatok megismerése érdekében, miután azok megtagadták a 2008-ban büntetőügyekben kirendelt védők nevének és az egyes ügyvédekre oszott ügyek számának kiadását. Eddig két, immár jogerős megyei bírósági ítélet született a perekben, ellentmondásosan döntve a kérdésben. Most a Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy hozzon döntést arról, közérdekű adatnak minősülnek-e az adófizetők pénzén, állami feladatot ellátó kirendelt védők nevei és az általuk vitt ügyek száma.
Nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, de hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa és a Magyar Helsinki Bizottság ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult.
A Magyar Helsinki Bizottság adatkérését követően a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány saját kezdeményezésére vizsgálatot indított a megye illetékességi területén működő rendőrkapitányságok kirendelési gyakorlatának áttekintése céljából. A vizsgálat eredménye szerint „egyes ügyvédek személye preferált, a kirendelési gyakorlat eltorzult, aránytalan képet mutat”. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy egyes kapitányságokon ugyanaz az egy vagy két védő kapja a kirendelések 60-70%-át, de van példa 82%-os preferáltságra is.
Megjelent Ivicsics Noémi, a Magyar Helsinki Bizottság gyakornokának a hontalanok helyzetét bemutató cikksorozata.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben szólította fel a magyar kormányt, hogy ne küldje vissza Görögországba a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, súlyosan beteg kiskorú afgán menedékkérőt.
A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése