Túlzsúfoltság – letölthető mintakérelem
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához túlzsúfoltság miatt benyújtható mintakérelem
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma – hárman közülük a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Jogerős végzésében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a MostMi csoport által a miniszterelnöki évértékelő idejére a Várkert Bazárhoz szervezett gyülekezés bejelentésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bíróság egyetértett a kérelmezőket képviselő Helsinki Bizottsággal, és kimondta: a rendőrségi döntés és a jogorvoslati tájékoztatás is jogsértő volt.
Hat civil szervezet nyílt levele az Országgyűlés képviselőihez a bevándorlással kapcsolatos parlamenti vita nap alkalmából
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság február 11-én kelt végzése értelmében nem lehetséges a gyülekezési törvény szerinti jogorvoslattal élni, ha a BRFK az egyszer tudomásul vett tüntetést az adott helyszínen utólag megtiltja telefonon. A telefonhívás ugyanis nem határozat, így a bíróság szerint nincs mi ellen jogorvoslattal élni. Ha ez így marad, akkor a TEK vagy a BRFK bármikor lezárhat olyan területet, ahova korábban már tudomásul vette a rendőrség a gyülekezést. Ezzel pedig ellehetetlenülhet a gyülekezési jog gyakorlása.
A megváltozott nyugdíjszabályok miatt egyetlen forintnyi pénzt sem kap a magyar államtól a tarpai Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a határőrségnél meg a rendőrségnél, és beosztásából egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele most a strasbourgi bírósághoz fordult.
A projekt címe: Making Alternatives to Detention in Europe a Reality by Exchanges, Advocacy and Learning, 2013. szeptember – 2015. feburár
2014. december 30.
Megjelent a Magyar Helsinki Bizottság világszerte használt oktatási kézikönyvének második kötete. Angol nyelvű kiadványunk ingyenesen tölthető le.
Az Országgyűlés várhatóan december 15-én szavaz a köznevelési törvény módosításáról, ami jogszerűvé igyekszik tenni a szegregált oktatást. Civil szervezetek közösen arra kérik az alapjogi biztost, hogy álljon ki az iskolai elkülönítést legitimálni szándékozó törvénymódosítás ellen.
Az összefoglaló a belső védelmi alternatíva koncepció gyakorlati alkalmazását vizsgálta Magyarországon 2013-2014-ben.
Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek az állításnak alátámasztására magyar civil szervezetek összefoglalták azokat a legfontosabb, 2010 óta tett kormányzati és jogalkotási lépéseket, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.
13 hónapig tartották fogva, a 18. születésnapját, karácsonyt, húsvétot börtönben töltötte, sikeres érettségit is ott tett. Azzal gyanúsították és vádolják, hogy egy póló elvételénél jelen volt, és jelenléte erősítette az áldozat fenyegetettségét. Sem a tanúk, … Tovább olvasom
Öt év után ért véget a Kiskunlacháza polgármestere ellen indított eljárás. Répás József megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását, amikor tüntetés szervezett és cikkeket írt a cigányok ellen. A mostani kúriai … Tovább olvasom
A magyar állam megsértette Császy Zsoltnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatójának a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor nem biztosította, hogy kihallgatása után részt vehessen nevelőanyja temetésén – állapította meg a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság gondozásában megjelent a Külföldiek Magyarországon c. tájékoztató füzet. A kiadvány elsősorban a migráció és bevándorlás témája iránt érdeklődő újságíróknak nyújt segítséget.
Az útmutató célja, hogy az elismert menekültek és oltalmazottak öt nyelven tájékozódhassanak az eljárás menetéről.
Idén magyar civil jogvédő nyerte el az egyik legrangosabb német magándíjat. A több területen is maradandót alkotó Kőszeg Ferenc elismerése elsősorban annak a teljesítménynek szól, amit a Magyar Helsinki Bizottság vezetőjeként az emberi jogok védelme során nyújtott.
2014. szeptember 18-án meghozott jogerős ítéletével a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.