Nemzetközi menedékjogi konferencia Budapesten
2011. december 8-9-én tartotta „Az európai menekültügyi gyakorlat tudásalapú harmonizációja” c. projekt zárókonferenciáját Budapesten a Magyar Helsinki Bizottság.
2011. december 8-9-én tartotta „Az európai menekültügyi gyakorlat tudásalapú harmonizációja” c. projekt zárókonferenciáját Budapesten a Magyar Helsinki Bizottság.
Minden évben több száz leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális (LMBTI) menedékkérő keres védelmet az Európai Unió tagállamaiban. Az európai országok hatóságai azonban az LMBTI menedékkérelmeket gyakran előítéletek vagy sztereotípiák alapján utasítják el.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai precedensértékű ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartott fogva két elefántcsontparti menedékkérőt öt hónapon keresztül. Az ítélet több, a Magyar Helsinki Bizottság által régóta kifogásolt rendszerszintű problémát is jelez a magyarországi idegenrendészeti őrizettel kapcsolatban.
A Magyar Helsinki Bizottság a hontalanok jogainak egyik fő szószólója Európában.
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelettel.
A menedékkérés jogának tiszteletben tartása és a menekültek befogadásának kötelezettsége számos nemzetközi emberi jogi dokumentumban rögzített alapelv, mely az európai civilizáció szerves részét képezi. A Magyar Helsinki Bizottság az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) partnere. Ingyenes … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság rendszeresen tart képzéseket többek között ügyvédeknek, menekültügyi döntéshozóknak, bíróknak, határőröknek, rendőröknek, szociális munkásoknak és joghallgatóknak.
Az új magyar hontalansági eljárás 12 alapkérdése.
A Perbeszédmondó Verseny egy fiktív eseten alapul és végig angol nyelven zajlik.
A származási országinformáció (country information, COI) jelenti a legfontosabb (és gyakran az egyedüli) tényszerű bizonyítékot a menekültügyi eljárásban.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2011. június 3-án úgy döntött, törli a két magyar állampolgár gyermekével és magyar feleségével boldog családban élő szenegáli édesapa, Bouba kiutasítását.
A Magyarország emberi jogi helyzetének áttekintését célzó május 11-i ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) előtt nyolc civilszervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – tájékoztatta a sajtó képviselőit a jövő szerdai ülés napirendjén szereplő kormányjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentéseik főbb megállapításairól.
Felkészülés Magyarország ENSZ vizsgálatára – a Helsinki Bizottság Magyarország emberi jogi teljesítményével kapcsolatos álláspontjáról tartott tájékoztatót több budapesti nagykövetség képviselőjének.
A Magyar Helsinki Bizottság jelentése részletesen bemutatja az ideiglenes „őrzött szállásokon” (fogdákon) tett 2010-es látogatások tapasztalatait, és ismerteti a fogvatatartás fizikai körülményeire vonatkozó megállapításait.
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon.
A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a magyar kormányt és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba.
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében.