Az alapvető jogok új biztosát átlátható folyamatban, valódi konzultációt követően kell kiválasztani

A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos megbízatása 2025. szeptember 25-én jár le. Az új biztos személyére a köztársasági elnöknek ezt megelőzően legkorábban kilencven napon belül, de legkésőbb a mandátum lejártát megelőző negyvenötödik napon kell javaslatot tennie az Országgyűlésnek. Civil szervezetek arra kérik Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy az új biztosjelöltet egy átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a részvételi elveket érvényesítő eljárásban válassza ki, így például folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel, a jelöltaspiránsokat pedig előre meghatározott, objektív és nyilvánosan hozzáférhető szempontok alapján értékelje.

A nyílt levél kiemeli: az alapvető jogok biztosát mint Magyarország emberi jogi intézményét 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI), vagyis külföldi kollégái leminősítették, „A” státuszból „B” státuszba sorolták. A GANHRI ezt elsősorban az alapvető jogok biztosa függetlenségének hiányával, a tevékenységével kapcsolatos súlyos aggályokkal indokolta, de a leminősítésben a kiválasztási és jelölési folyamat átláthatatlansága, nem megfelelő volta is szerepet játszott. A GANHRI kifogásolta, hogy a magyar szabályozás nem ír elő nyilvános pályáztatást, nem határoz meg egyértelmű és érdemi értékelési kritériumokat, és nem biztosítja a széles körű társadalmi részvételt a kiválasztási folyamatban.

A magyar jogszabályok továbbra sem kötelezik az államfőt például nyilvános, előre meghatározott értékelési szempontokat tartalmazó pályázat kiírására vagy a civil és szakmai szervezetekkel való konzultációra. A nyílt levél aláírói azonban rámutatnak arra, hogy az államfőt semmi nem akadályozza abban, hogy önként éljen ezekkel az eszközökkel, és az ombudsman kiválasztása során figyelembe vegye a nemzetközi követelményeket.

A civil szervezetek hangsúlyozzák továbbá, hogy az alapvető jogok biztosának leminősítését eredményező problémák továbbra is fennállnak: a civil szervezetek és a biztoshoz fordulók tapasztalatai alapján az alapvető jogok biztosa továbbra sem lép fel hatékonyan a kiszolgáltatott csoportok – például az etnikai kisebbségek, LMBTQI emberek, menekültek és migránsok – védelme és jogaik előmozdítása érdekében, és nem szólal fel például a médiapluralizmus csorbulása, vagy a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő támadások ellen sem. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy az ombudsmani hivatal hatáskörei az elmúlt években jelentősen kibővültek, miután az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladataik az ombudsmanhoz kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a diszkrimináció és az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni védelem szintje csökkent. Emellett az alapvető jogok biztosa kínzást megelőző mechanizmusként sem működik hatékonyan.

A civil szervezetek álláspontja szerint egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, az érdemeken alapuló kiválasztást biztosító és átlátható folyamat hozzájárulhatna az ombudsmani intézmény megfelelő, funkcióját betöltő működéséhez és az intézménybe vetett közbizalom helyreállításához is.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.