Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
Az Igazságügyi Minisztérium mára meghívott néhány civil szervezetet az elnevezése szerint a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény egyeztetésére. A gesztus komolytalanságát jelzi, hogy a minden szempontból elfogadhatatlan törvényjavaslat parlamenti vitája egy nappal a minisztériumi … Tovább olvasom
Egyre több hír jelenik meg arról, hogy néhány egyetemen tiltják az oktatóknak és egyéb alkalmazottaknak, hogy a CEU felszámolását célzó törvény ellen tiltakozzanak. Megtiltják nekik, hogy akár magánszemélyként, akár az egyetem feltüntetésével vegyenek részt a … Tovább olvasom
A civil szervezetek készülő új törvényi szabályozása (1) felesleges, (2) megbélyegző, (3) önkényes, (4) megtévesztő, (5) kártékony és (6) hazug. (1) Felesleges. Az alapítványok és egyesültek ma is átláthatón működnek Magyarországon. Különösen igaz ez a közhasznú szervezetekre. A törvénytervezetben szereplő adatok legtöbbjét … Tovább olvasom
Angol nyelvű háttéranyagok
A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az … Tovább olvasom
Az Európai Parlamentnek az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) Trócsányi László minisztert és civil szervezetek képviselőit, köztük Pardavi Mártát hallgatta meg az alapjogok magyarországi helyzetéről. Szó esett a szólás- és sajtószabadságról, a kisebbségek … Tovább olvasom
Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: megengedhetetlen, hogy egyes civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket a szervezeteket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”. Ma az … Tovább olvasom
Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt … Tovább olvasom
Huszonkét civil szervezet az alábbi közös nyilatkozatban állt ki az október 2-i népszavazás érvénytelenítése mellett. „Mi, civil szervezetek és az országért felelősséget érző magyar állampolgárok egy olyan országban hiszünk, ahol az emberség, a szolidaritás … Tovább olvasom
Komoly sikert értek el a civil szervezetek. A kormány ugyanis ma visszavonta háromfős jelöltlistáját, amelyből az Európa Tanács válogathatott volna a strasbourgi bíróság jövőre megüresedő magyar bírói helyére. A Magyar Helsinki Bizottság és számos civil … Tovább olvasom
Tíz magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tíz magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.
A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a … Tovább olvasom
Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, ki lesz Magyarország három strasbourgi bírójelöltje – derül ki civil szervezeteknek az igazságügyi miniszterhez küldött mai leveléből. A tiltakozók szerint még … Tovább olvasom
A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar … Tovább olvasom
„Bocsánatot kérünk a Helsinki Bizottságtól, amiért a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség szóvivője, dr. Hoppál Péter 2013. augusztus 17-én tartott sajtótájékoztatóján valótlanul állította, hogy a Helsinki Bizottság azért kap támogatást a Soros György személyéhez köthető … Tovább olvasom
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 14 millió forintos kártérítési pert indított a Kishantosi Nonprofit Kft. és a Greenpeace Magyarország ellen. A magyar állam többek között a vitatott kishantosi földbérleti pályázatok elleni békés és törvényes tiltakozások megelőzésére … Tovább olvasom
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a nemzeti konzultációs plakát megrongálása nem veszélyes a társadalomra.
Jogerősen is kimondta a bíróság: a Fidesz és szóvivője valótlan tények állításával megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét.
Nem egyszer megfogalmazódott a vád: a civil szervezetek átláthatatlanul működnek, nem tudható, hogy működésük alapjait miből biztosítják. Érdemes tiszta vizet önteni a pohárba: ez az anyag bemutatja azt, hogy a jelenlegi szabályozás milyen átláthatósági és beszámolásra vonatkozó követelményeket fogalmaz meg a civil szervezetek számára. 15 szervezet összefoglalja, milyen bürokratikus előírásoknak kell megfelelni a civileknek.
Válaszunk a CÖF szóvivőjének állításaira, miszerint a civil jogvédő szervezetek nem foglalkoztak a 2006-os rendőrattakkal, mivel az nem fért volna bele a megrendelőnk portfóliójába. Kezdeményezi, hogy a külföldről érkező támogatásokat minden szervezet tüntesse fel és számoljon velük el. Nyitott kapukat dönget.