Témakör: Fogvatartás és tisztességes eljárás

Érdekelnek a fogvatartással kapcsolatos hírek? Iratkozz fel a FECSKE (Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport) hírlevelére!

A Magyar Kriminológiai Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság 2025. január 30. napján “Fogvatartottak kegyeleti joga” címmel ügyvédképzést tartott az ELTE ÁJK-n, amelynek célja az volt, hogy az érdeklődő szakemberek megismerjék a hazai és nemzetközi szabályozást, eljárást, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulás lehetőségeit. 

Munkatársunkat Hadas Kriszta Közösségépítő-díjra jelölték a FECSKE szervezéséért. Szavazz rá te is, hogy ő kapja a WMN magazin díját!

A Magyar Helsinki Bizottság részt vesz egy európai kutatási projektben, amelyben a digitalizáció büntetőeljárási jogokra gyakorolt hatásait vizsgálják Magyarországon. A projekt célja, hogy előmozdítsa a büntetőeljárás digitalizációjának olyan megvalósulását, amely biztosítja a büntetőeljárási jogok egységes és maradéktalan érvényesülését, az egész EU-ban egységes és megfelelő védelmi szintet biztosítva.

Márciustól az eddigi 30 nap helyett csak 3 napot kell várni, amíg kapcsolatba léphetnek a családtagok a börtönben lévő hozzátartozójukkal. Az új büntetés-végrehajtási szabályok hatályba lépésével óriási stressz kerül le a fogvatartottak és hozzátartozóik válláról.

A kirendelt védői rendszer működése és annak hatékonysága alkotmányos alapjogokhoz és értékekhez kötődik. A kirendelési rendszer megteremtésekor és fenntartása során számos alapjogi jelentőségű tényezőt kell figyelembe venni, az alábbiakban ezeket vesszük sorra.

Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről. 

A törvény tiltja a fogyatékossággal élő emberek szabálysértési elzárását, mégis rendszeresen zárják őket börtönbe kisebb kihágásokért. A sérülékenységükre nem fordítanak kellő figyelmet az igazságszolgáltatás szereplői. Civil jogvédők ezért levélben fordultak a börtönökhöz, hogy tartsák be a törvényt.

Jelentkezz, és tegyünk együtt az emberségesebb fogvatartásért!

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a börtönbeszélők új szabályait. A Magyar Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) üdvözli a 2017 óta hatályos rendelkezések eltörlését és a mostani humánusabb szabályozást. A változtatások az elítéltek hozzátartozóinak családi és magánélethez való jogát is biztosítják. 

A telefonos kapcsolattartás ne a fogvatartottak anyagi helyzetén múljon!

Évek óta fennálló, rendszerszinten megjelenő panasz, hogy a fogvatartottakat a felügyelet napi rendszerességgel veti alá átvizsgálásnak, kötelezve őket arra, hogy vetkőzzenek meztelenre és guggoljanak. Az ilyen átvizsgálásoknál rendszerint nincs jelen az egészségügyi személyzet. Az intézkedés célja a tiltott tárgyak feltalálása.

Tegyék lehetővé a fogvatartottaknak, hogy ne csak kiskorú gyerekkel vehessék igénybe a családi látogatófogadást!

A Magyar Helsinki Bizottság számos panaszt kap arról, hogy a felügyelet tagja – vagy esetenként egy reintegrációs tiszt – bántalmazást követ el fogva tartottak sérelmére.

A fogvatartottak látogatófogadása a magán- és családi élethez való jog alapján védelmet élvez.

Gyakori probléma a börtönökben, hogy a bevonulást követően, amikor a fogvatartottak és hozzátartozóik is különösen nehéz pszichés helyzetben vannak, hosszú ideig nem tudnak kapcsolatba kerülni.

Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.

A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.

A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.

Tapasztalataink szerint a terheltek bíróság elé állítása és szállítása során a kényszerítő és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása rendkívül elterjedt gyakorlat a büntetés-végrehajtási szervek működésében.