Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A kirendelt védői rendszer működése és annak hatékonysága alkotmányos alapjogokhoz és értékekhez kötődik. A kirendelési rendszer megteremtésekor és fenntartása során számos alapjogi jelentőségű tényezőt kell figyelembe venni, az alábbiakban ezeket vesszük sorra.
Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről.
A törvény tiltja a fogyatékossággal élő emberek szabálysértési elzárását, mégis rendszeresen zárják őket börtönbe kisebb kihágásokért. A sérülékenységükre nem fordítanak kellő figyelmet az igazságszolgáltatás szereplői. Civil jogvédők ezért levélben fordultak a börtönökhöz, hogy tartsák be a törvényt.
Jelentkezz, és tegyünk együtt az emberségesebb fogvatartásért!
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a börtönbeszélők új szabályait. A Magyar Helsinki Bizottság és a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) üdvözli a 2017 óta hatályos rendelkezések eltörlését és a mostani humánusabb szabályozást. A változtatások az elítéltek hozzátartozóinak családi és magánélethez való jogát is biztosítják.
A telefonos kapcsolattartás ne a fogvatartottak anyagi helyzetén múljon!
Évek óta fennálló, rendszerszinten megjelenő panasz, hogy a fogvatartottakat a felügyelet napi rendszerességgel veti alá átvizsgálásnak, kötelezve őket arra, hogy vetkőzzenek meztelenre és guggoljanak. Az ilyen átvizsgálásoknál rendszerint nincs jelen az egészségügyi személyzet. Az intézkedés célja a tiltott tárgyak feltalálása.
Tegyék lehetővé a fogvatartottaknak, hogy ne csak kiskorú gyerekkel vehessék igénybe a családi látogatófogadást!
A Magyar Helsinki Bizottság számos panaszt kap arról, hogy a felügyelet tagja – vagy esetenként egy reintegrációs tiszt – bántalmazást követ el fogva tartottak sérelmére.
A fogvatartottak látogatófogadása a magán- és családi élethez való jog alapján védelmet élvez.
Gyakori probléma a börtönökben, hogy a bevonulást követően, amikor a fogvatartottak és hozzátartozóik is különösen nehéz pszichés helyzetben vannak, hosszú ideig nem tudnak kapcsolatba kerülni.
Célunk a jogszerű, nemzetközi normákat tiszteletben tartó, ésszerű büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakításában való részvétel.
A fogvatartottak kegyeleti jogának gyakorlására vonatkozó hazai szabályozás számos hiányossága miatt az nem felel meg az EJEB gyakorlatában kialakított sztenderdeknek.
A fogvatartási hely kijelölésének és az átszállítás iránti kérelmek elbírálásának jelenlegi gyakorlata sok esetben sérti a fogva tartottak és hozzátartozóik magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amelyet az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 8. cikke rögzít. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) többek között a Kovács István Gábor kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a fogva tartott családi élethez való joga korlátozásának 1) törvényben meghatározottnak kell lennie 2) az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikk 2. bekezdésében foglalt törvényes célt kell szolgálnia 3) demokratikus társadalomban szükségesnek kell lennie.
A projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság célja az, hogy a kapcsolattartás minősége javuljon a börtönökben. A családi kapcsolatok megőrzése alapjában befolyásolja a fogvatartottak reintegrációját, így az nem csak szeretteik, de a társadalom közös érdeke … Tovább olvasom
A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletben mondta ki, hogy a nyíregyházi rendőrök jogsértően állítottak elő egy szabálysértéssel gyanúsított autóst. Ez a rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan volt. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszának így hamarosan helyt kell adnia a rendőrségnek.
A Magyar Helsinki Bizottság a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkárságával és a Res Iudicata Egyesülettel közösen egésznapos, ingyenes szakmai-tudományos konferenciát szervez A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra címmel 2024. november 15-én a Közép-európai Egyetem főépületében (1051 Budapest, Nádor utca 15.).
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőséget teremt a szabadságvesztés büntetés végrehajtandó részének csökkentésére. Ha a bíróság úgy dönt, Önnek nem kell a büntetése egészét kitöltenie.
Évente 150-200 ezer bűncselekmény válik ismertté Magyarországon. Ennek a többszörösére rúg a szabálysértések száma. Ez annál is feltűnőbb, mert bár számtalanszor követünk el kihágásokat, de többnyire ezeknek csak a töredéke miatt indítanak szabálysértési eljárást ellenünk. Egy átlagos polgár alig tud valamit a szabálysértésekről. Hogy tájékozottabb legyél, ebben segít a Magyar Helsinki Bizottság kisokosa.
Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.