2026 márciusában lesz 6 éve, hogy Magyarországon veszélyhelyzet van. A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelettel gyakorlatilag korlátlanul, egyik napról a másikra felülírhat bármilyen törvényt. Már több mint ezer ilyen rendeletet fogadtak el. Az egyik ilyen rendelet lehetővé teszi, hogy bezárjanak üzleteket olyan bűncselekmények miatt is, amiről az üzlet dolgozói nem is tudtak.
Nem először kell tollat ragadnunk ahhoz, hogy szembe szegezzük a valóságot a Kúria elnökének állításaival. Tavaly novemberben egy általa elveszített perről állította, hogy megnyerte, most pedig minden alap nélkül vádolja összejátszással az Országos Bírói Tanácsot (OBT) és a jogállami árnyékjelentést író civil szervezeteket. És ahogy a múltkori esetben, most is könnyen (pár kattintással) bizonyítható, hogy amit Varga Zs. András erről mond, az egyszerűen nem igaz.
A Magyar Helsinki Bizottság számára megalakulása óta kiemelt fontosságú a választások tisztasága, mint a demokratikus jogállam alappillére, valamint a választójog szabad gyakorlása, ami egyike az alapvető szabadságjogoknak.
Január végén jelentette be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), hogy teljes körű választási megfigyelési missziót küld a 2026-os magyar országgyűlési választásokra. Mit jelent ez? Mit kell tudni erről a szervezetről? Kik jönnek Magyarországra, mit fognak itt csinálni, és miért jönnek? Erről szól ez a kérdezz-felelek.
Véget érhet a hatalom önkényének védelmére létrehozott állami szervezet rövid és dicstelen története. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka ugyanis ma azt indítványozta a uniós bíráknak, állapítsák meg, hogy az ún. szuverenitásvédelmi törvény uniós jogba ütközik. A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy a szakvélemény a hazai civil jogvédők kritikáit igazolja vissza.
A Pécsi Járási Ügyészség ma délelőtt tájékoztatta Buzás-Hábel Gézát, az őszi Pécs Pride szervezőjét, hogy vádat emeltek ellene a Pécs Pride megszervezése miatt. Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt fordult a Pécsi Járásbírósághoz, amely akár egy év börtönt is kiszabhat.
A Fővárosi Ítélőtábla ma jogerős ítéletben mondta ki, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyetteseként megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, amikor valótlanságokat állított róla. A civil jogvédő egyesületnek 1 milliós sérelemdíjat ítéltek meg és a minisztériumnak levében kell bocsánatot kérnie.
A Magyar Helsinki Bizottság tizedszer nyújt be beadványt az úgynevezett Gubacsi ügycsoportban a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére, amely az strasbourgi bíróság ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi. Ebben az ügycsoportban Magyarországon elkövetett rendőri bántalmazással kapcsolatos ügyek szerepelnek, amelyekben nem folytattak le hatékony nyomozást a magyar hatóságok.
A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik meghatározó emberi jogi szervezete. Elsődleges küldetésünk a demokratikus jogállam és az emberi méltóság védelme. Függetlenségünk záloga a stabil és növekvő magánadományozói bázis. E stratégiai cél megvalósításához keresünk szakmailag felkészült, precíz és elkötelezett adományszervező munkatársat.
A mai nap a gyermekvédelem fekete napja.
Ki kell adnia a külügyminisztériumnak azokat a menekültügyi adatokat, amelyeket jogsértően tagadott meg Magyar Helsinki Bizottságtól – döntött Fővárosi Törvényszék egyelőre nem jogerős ítélettel. Olyan statisztikai adatokat kívánt eltitkolni a szaktárca, amelyeket évek óta rendszeresen közölt a civil jogvédő szervezettel.
Az állam megsértette a Pécs Pride szervezőjének békés gyülekezéshez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ennek a megállapításáért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az önkényesen büntetőeljárás alá vont Buzás-Hábel Géza pedagógus hazai civil jogvédő szervezetek segítségével.
A „jövő jogvédői”, a Magyar Helsinki Bizottság ifjúsági csoportja fórumszínházi előadást tartott az emberi jogok világnapján, december 10-én. Az interaktív műsor a Magyarországon élő menekültek és külföldiek problémáiról szólt.
Egyes intézetekben (például a bicskei vagy kalocsai gyermekotthon) komoly törvénysértések kerültek felszínre. A jelentéseket nyilvánosságra hozták, ami lehetőséget és kötelezettséget adott volna az erőteljes állami cselekvésre. Azonban a vizsgálatoknak sokszor nem lett olyan hatása, amely a szabadságelvonásban lévőknek valóban hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna.
Mától hatályos az a veszélyhelyzeti kormányrendelet, amely a javítóintézetek irányítását átadja a büntetés-végrehajtás szervezetének, az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus ürügyére hivatkozva. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez csak pótcselekvés, a válságos helyzeten nem fog javítani.
Bár semmi joga nem lett volna hozzá, a kormányhivatal önkényesen megakadályozta, hogy egy koraszülött kisbabát örökbe adjanak egy itt élő brit házaspárnak. A kormány melldöngetve handabandázik „gyermekvédelemről”, de egy gondoskodásra szoruló kislány jövője mégsem számít neki.
Bátonyi Péter tavaly feltárta, milyen szerepet játszottak számos műemlék épület bontásában és átépítésében a kormány különféle szervei. Az örökségvédelmi szakembert azonnal elbocsátották az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A volt kormányfőtanácsos a Magyar Helsinki Bizottság segítségével folytat pert.
A Magyar Helsinki Bizottság panaszmintát és kapcsolódó kitöltési útmutatót készített a budapesti Dojo Clubban november 7-én tartott razzia érintettjeinek. Akár bevittek a rendőrségre a szórakozóhelyről, akár nem, december 8-ig panaszt tehetsz az intézkedés ellen.
Balla Istvánt és Nagyné Pelsőci Edinát rágalmazással vádolta meg volt igazgatójuk. Az ügy különlegessége, hogy már egyikőjük sem dolgozik a komáromi iskolában. Az igazgató a vele szemben felmerült szexuális visszaélési botrányt követően távozott az iskolából. A két tanár fel akarta tárni, mekkora a baj, de ellenállásba ütköztek. A gyerekekért fellépő pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottsága védi a magánvádas eljárásban.
Léderer András a strasbourgi bírósághoz fordult, mert megtiltották a magánszemélyként bejelentett emberi jogi tüntetését. Civil szervezetek kiállnak a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa mellett, és határozott álláspontjuk, hogy „gyermekvédelem” ürügyével sem lehet önkényesen korlátozni a polgárok szabadságjogait. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy meleg és transznemű emberek ezentúl ne lehessenek szónokok tüntetéseken.