A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Vádlottként áll újra a bíróság elé az egykori ministráns fiú, akit szexuálisan bántalmazott a papja, az ügyben pénteken ítélet várható.
A jogállamiság megrendülésének egy újabb jele, hogy Magyarország nem hajtja végre a strasbourgi és a luxembourgi bíróságok egyes döntéseit, és a magyar állami szervek sok esetben figyelmen kívül hagyják a magyar bíróságok döntéseit is. A Magyar Helsinki Bizottság új tanulmánya ezt a jelenséget járja körül.
Emberi jogi aktivista és amatőr festő
Beszélgetés Murad Sharifivel
„Az engem érő hatásokat, inspirációkat próbálom megfesteni”
Beszélgetés Radwa Alnazerrel
Nyugalom, remény, öröm
Beszélgetés Abouzar Soltanival
A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.
A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatával azonban nem adta meg a kormánynak, amit kért. A helyzet … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság egy tízalkalmas részvételi tanfolyam keretén belül foglalkozik menekültek és bevándorlók támogatásával a társadalmi bevonódásuk érdekében.
A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik vezető emberi jogi civil szervezete. Alapértékeink a demokratikus jogállam, a tisztességes eljárás, a kínzás, embertelen bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalma és a menekültek védelme. Céljainkat jogi segítségnyújtással, stratégiai pereskedéssel, … Tovább olvasom
A Fuga művészeti központban mutattuk be A méltóság mázsakönyvét, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumát. Az érdeklődők létszámának sajnos a járvány határt szabott, ám így is jó hangulatú est volt. A házigazda Nyáry Krisztián … Tovább olvasom
A német ügyvédi irodák éves rendezvényén 116 050 eurót adományoztak szervezetünknek!
Nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) a hazai bíráskodás függetlensége szempontjából. Ezek szerint hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A luxembourgi székhelyű bíróság kimondta még, hogy uniós jogba ütközött az is, amikor egy hazai bíró ellen itthon fegyelmit kezdeményeztek, mert az EUB-hez fordult.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) mai jogerős ítélete értelmében az uniós jogba ütközik a menekültek segítőinek büntetőjogi fenyegetése. Az uniós bíróság ma elmarasztalta a magyar államot a menedékjog elfogadhatatlan korlátozása és a menekülők segítésének bűncselekménnyé … Tovább olvasom
A menedékkérők démonizálása az első lépés a velük szolidaritást tanúsítók elleni támadásokhoz. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) és a Kínzásellenes Világszervezet (OMCT) ma közzétett jelentése a szolidaritás kriminalizálásának mintáit elemzi a menedékkérők jogait Európa-szerte védelmezők szempontjából.
Hétfő óta az ország összes börtönében egyetlen fogvatartott sem fogadhat látogatót. A börtönök pótlólagos Skype-beszélgetéseket biztosítanak, és rendelkezésre áll a „börtönmobil” is a fogvatartottaknak, hogy életben tarthassák a kapcsolatot szeretteikkel. Csakhogy a Skype-olási lehetőség az igényekhez képest elenyésző, a telefonálás pedig elfogadhatatlanul drága. Pedig a családi kapcsolatok megszakadása rövid távon fokozza a feszültséget az intézetekben, míg hosszú távon hozzájárul a bűnismétléshez.
A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.
A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.
Ma bocsátotta közre Erőnek erejével című dokumentumfilmjét Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján a Magyar Helsinki Bizottság. A film témája a 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszak, valamint annak máig ható következményei. A civil jogvédők filmje bemutatja, hogy a rendőri erőszak megelőzésével, feltárásával és megbüntetésével a hazai igazságszolgáltatás a mai napig adós.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy évvel ezelőtt kérte Kozma Ákostól, az alapvető jogok biztosától, hogy vizsgálja ki a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesülését a koronavírus-járvány idején bevezetett gyűléstilalommal és az annak ellenére megtartott tüntetések rendőrségi kezelésével összefüggésben. Tíz hónap hallgatás után az ombudsman arról tájékoztatta a kezdeményezőket, hogy nem indít vizsgálatot. A civil jogvédők válaszlevélben hívják fel a figyelmet arra, hogy a biztosnak a vizsgálatot le kellene folytatnia.