Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az első hatóerővel bíró, széleskörű jogi norma, amely egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján, 1789. augusztus 26-án hatályba lépett, és ki is nyomtatták.
Milyen állást hirdetünk? A Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs csapatába keresünk főállású munkatársat. Az ő feladata a kommunikációs csapat munkáját koordinálni, feladatait és projektjeit nyomon követni és arról beszámolni mind a szervezet vezetősége, mind az adományozóink … Tovább olvasom
A kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett 93%-ban szabott ki a bíróság mellékbüntetésként közügyektől eltiltást. Az adatokat Sz.F.ügyében kértük ki, akit a kiszabott 8 év közügyektől eltiltás helyett 15,5 éven keresztül nem szavazhatott, úgy, hogy a Btk. … Tovább olvasom
Minden olyan személy kínzásáldozatnak minősül, akit valamilyen fegyveres hatalom, hivatalos személy vagy paramilitáris csoport szisztematikusan bántalmazott, megkínzott annak érdekében, hogy megalázza, vallomást csikarjon ki tőle, vagy hogy tartósan kirekessze őt a társadalomból, közösségből.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) az fordulhat, aki úgy véli, hogy megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogait, és a sérelmét a hazai fórumokon nem tudta orvosolni.
A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.
A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.
211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ útmutatója azoknak szól, akik 2021. május 17-ig alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra azt sérelmezve, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának megtagadásának következtében úgy szűnt meg a közalkalmazotti … Tovább olvasom
A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.
Érdekelnek az emberi jogok, szeretnél izgalmas ügyekkel találkozni és szakmai tapasztalatot szerezni? Szeretnél mindig ott lenni, ahol történik valami? Ha igen, akkor a Helsinki Bizottságnál a helyed: októberi kezdéssel önkéntes joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba. … Tovább olvasom
Rugalmas, alapos és sokoldalú munkatársat keresünk, aki szeptembertől már erősíteni tudja a Helsinki-csapatot!
A büntetés-végrehajtási intézmények férfiakra vannak szabva, de a férfi fogvatartottakat is hiányok sújtják, amik sokszor a nőket még inkább veszélyeztetik. Utóbbiaknak ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Fennáll annak a veszélye, hogy az intézmények figyelmen kívül hagyják a nők sajátos (biológiai vagy szociális) szükségleteit, különösen mivel ők a foglyok kisebbségben lévő csoportját alkotják.
Főállású PÉNZÜGYI KOORDINÁTORT keresünk.
Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik.
Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.
Az anya-gyermek részlegen az anyáknak lehetőségük van úgy megkezdeni büntetésüket, hogy nem kell egyévesnél fiatalabb gyermeküktől elszakadniuk. A részleg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben található, melyet a gyermekek igényeire tekintettel alakították ki, ezért van például napi védőnői és csecsemőgondozói szolgálat, fejlesztő játékok és speciális programok, lehetőségek. Amikor a gyermek eléri az egyéves kort, az anyának át kell adnia őt a családjának. A részleg speciális szabályai ezt az átadást is meg szeretnék könnyíteni a gyermek számára.
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.
Jogellenesen különböztette meg a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítványt – mondta ki a bíróság. Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, amelyek velünk együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint.