Börtön kisokos Tájékoztató bevonulóknak, családtagjaiknak és mindazoknak, akik többet szeretnének tudni arról, mi van a rács mögött.

Kik a migránsok? Segítsünk-e nekik vagy féljünk tőlük?

A migráció, azaz az egyének vagy közösségek vándorlása, lakóhely-változtatása olyan rendkívül összetett társadalmi jelenség, amely minden országot érint, és bár koronként változó intenzitással, de a történelem kezdete óta meghatározó gyakorlat.

A migráció, bevándorlás jelensége, a külföldi letelepedők integrációja olyan kihívás, amellyel minden demokratikus, társadalmi jólétre törekvő európai országnak – ha tetszik, ha nem – szembe kell néznie. A vándorlás és letelepedés folyamata nehézségekkel is jár. Ugyanakkor a migráns sokszor lehetőség, nyereség a többségi társadalomnak. A teljes elutasítás ennek felismerését nehezíti meg, a megismerés viszont megkönnyíti a máshonnan érkezettek elfogadását.

migráns család

Kik azok a migránsok? Honnan jönnek?

Migránsnak nevezünk minden olyan külföldit, aki azért hagyta el hazáját, hogy letelepedési szándékkal egy másik országba menjen. Döntően ez az, ami tőlünk, itt született vagy régóta itt élő magyaroktól leginkább megkülönbözteti őket, de abban mindenképpen hasonlítanak hozzánk, hogy van személyiségük, nevük, arcuk, világnézetük, vannak vágyaik és érzéseik.

A migrációs mozgások mindig is összetettek voltak. A vándoroknak, migránsoknak csak egy része menekül életét és szabadságát veszélyeztető körülmények miatt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2022-es adatai szerint az ukrajnai és más fegyveres konfliktusok nyomán idén először lépte át a 100 milliót az otthonukból elűzött emberek száma.

A migránsok nagyobbik része, világszerte legalább 150 milliónyi munkavállaló “a jobb élet reményében” indul külföldre, hogy ott boldoguljon és dolgozzon. Ide értendő honfitársaink százezres nagyságrendű tömege is, akik Európa más országaiban keresik kenyerüket, talán éppen azért, hogy ott élhessenek. A vészesen terjedő idegenellenesség és a migránsozás az ő életüket is megkeseríti.

Magyarország nem csak kivándorló (kibocsátó) ország, de egy ideje bevándorlási célország is. Ma nagyjából kétszer annyi külföldi lakik itt, mint az uniós csatlakozás előtt. Az itt élő 200 ezer külföldinek a kétharmada európai országból érkezett, többségük az Európai Unióból.

Miért menekülnek a migránsok? 

A vándorlás kiváltó okait elemezve beszélhetünk önkéntes és kényszerű migrációról. Az önkéntes migrációt, amennyiben államhatár átlépésével is jár, többnyire gazdasági, kulturális, vallási és nyelvi különbségek nehezítik. A leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, a családegyesítés és a tanulás, tervezhetik hosszabb időre vagy néhány hónapra, általában végleges vagy ideiglenes letelepedési szándékkal történik.

A kényszerű migráció mögött állhat háború, üldöztetés, gazdasági vagy környezeti problémák. A kényszermigránsok leggyakrabban emlegetett csoportja a menekülteké, akik faji, vallási okok, nemzeti hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatti üldöztetéstől megalapozottan félve nem tudnak származási országukba visszatérni, illetve a továbbiakban ott élni.

Ki számít menekültnek? Mit jelent a menedékkérő és a belső menekült fogalma?

A menekültek és a gazdasági migránsok két elkülöníthető csoportot alkotnak. Utóbbiak azért hagyják el származási országukat, mert jobb gazdasági körülményekre vágynak. A menekültek azonban azért kénytelenek elhagyni otthonukat, mert szabadságukat vagy életüket veszély fenyegeti. Háború, polgárháború vagy üldözés (üldöztetés) elől menekülnek.

A nemzetközi emberi jogi szabályozás egyik fő dokumentuma, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magában foglalja, hogy mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni. 

ukrán menekültek

 

A menekülteket a 144 állam, köztük Magyarország által aláírt 1951. évi menekültügyi egyezmény védi. Egy fogadó ország akkor ismer el valakit menekültnek, ha az illető megalapozottan tart attól, hogy származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldözik/üldözni fogják, például mert nő vagy mert meleg. A menekültügyi egyezmény szerint a menekülteknek joguk van többek között a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, az állami segélyhez és támogatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a mozgásszabadsághoz a menedéket nyújtó ország területén. A menekültek pedig kötelesek betartani a menedéket nyújtó ország törvényeit.

A menedékkérő olyan személy, aki egy másik országban keres védelmet és szeretné, hogy menekültként ismerjék el. A menedékkérőnek a félelmének megalapozottságát kell bizonyítania a származási országában való üldöztetéstől.
A belső menekült olyan személy, aki ugyanazon okok miatt hagyja el otthonát, mint a menekült, de származási országában marad, és emiatt nem élvezi a nemzetközi jog védelmét. Ma is milliók vannak például olyanok, akik a háborús frontvonalnak számító ukrajnai területekről kevésbé veszélyes ukrán országrészekben húzódnak meg.

Minden országnak joga van ahhoz, hogy védje határait és megakadályozza az illegális migrációt. Nagyon fontos azonban, hogy a menedékkérők még a legszigorúbb határellenőrzés esetén is bebocsátást nyerjenek az országba, hogy menedéket kérhessenek, és az ügyükben tisztességesen eljárjanak. 

migráció határkerítés

A Magyarországon is érvényes nemzetközi szabályozás szerint az államok kötelesek védelmet nyújtani a bajba jutottaknak, és senkit nem küldhetnek vissza származási országába, ha ott életét vagy szabadságát veszély fenyegeti. A 2020 tavasza óta hatályos magyar jogszabályok értelmében viszont az érintettek kizárólag Magyarország határain kívül, az ukrajnai Kijevben, illetve a szerbiai Belgrádban működő magyar nagykövetségeken nyújthatnak be “menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”. Ezután egy 60 napos elbírálási időszak következik, amely során elbírálják a kérelemről és beutazásról szóló igényt, majd a magyar hatóság egymondatos (jellemzően elutasító) e-mailt küld a kérelmezőnek. Az állam célja nyilvánvalóan az, hogy megnehezítse a menekülők dolgát. Az, hogy 2020 májusa óta mindössze 12 ember kapott így menedéket Magyarországtól, arról árulkodik, hogy ez sikerült is. A többieket, akik az életszerűtlen szabályozást megkerülve próbálnak átjutni a határon, mindenféle eljárás és azonosítás nélkül kényszerít a rendőrség a kerítés szerb oldalára, tekintet nélkül az érintett nemére vagy korára.

Magyarország, Európában egyedülálló módon, jogszabályban írta elő ugyanis, hogy a rendőrség az országban érvényes papírok nélkül tartózkodó külföldieket a határkerítés szerb oldalára kényszerítse anélkül, hogy az érintetteket meghallgatnák, előterjeszthetnének menedékkérelmet, egyedi ügyükben kiutasításról szóló döntés születne. Ezek az intézkedések a legalapvetőbb eljárási normákat sem tartják tiszteletben és a csoportos kiutasítás tilalmába is ütköznek, amit az Alaptörvény rögzít. Az eredmény, hogy rengeteg rászoruló embert kizárnak a menekültügyi rendszerből. 

Az Európai Unió Bírósága (EUB) már 2020. december 17-én megállapította, hogy a hazai szabályozás és gyakorlat ellentétes az uniós joggal. Ez alapján fel kellett volna hagyni a külföldiek, köztük menedékkérők válogatás nélküli, sokszor erőszakos visszakényzserítésével. A kormány nem volt hajlandó végrehajtani a bíróság ítéletét, azóta is tömegesen sérti meg az uniós jogot és a nemzetközi szerződéseket. Ezért az Európai Bizottság újra az EUB elé vitte az ügyet, és a magyar állam jelentős kártérítés megfizetésére kényszerülhet.

A Magyar Helsinki Bizottság 2016 nyara óta dokumentálja a visszakényszerítések okozta jogsértéseket. A kezdetek óta számos alkalommal felhívtuk a kormány, a rendőrség, valamint az ombudsman figyelmét arra, hogy ezek a visszakényszerítések nem csak Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, hanem az uniós joggal, sőt! az Alaptörvénnyel  is ütköznek. Számos esetben súlyos bántalmazásokról számoltak be az áldozatok. A Magyar Helsinki Bizottság jelenleg is több ilyen ügyben képviseli az áldozatokat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

Nem minden menedékkérő jogosult a menekült státusz által nyújtott nemzetközi védelemre, a védelemre jogosultak és nem jogosultak elkülönítését tisztességes, emberséges, ugyanakkor hatékony eljárások keretében kell biztosítani. Jelenleg a Magyar Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely magas színvonalú és ingyenes jogvédelmet biztosít az ide menekülőknek.

Mi a helyzet az Európába érkező migránsokkal? Hogyan kezeljük őket?

Menekültek és más vándorok (migránsok) tíz- és százezrei próbálkoznak bejutni az EU-ba védelem és jobb életkörülmények reményében. Egyesek legálisan, mások akár az életüket a tengeren vagy szárazföldön kockáztatva próbálkoznak a politikai elnyomás, háborúk, természeti katasztrófák vagy a szegénység elől megszabadulni.
Az Unió lakosságának öt százaléka nem uniós ország állampolgára. 2021. január 1-jén 23,7 millió nem uniós ország állampolgára élt az EU-ban, ami a teljes népesség 5,3 százalékát jelentette. Az Európai Bizottság (EB) adatai szerint évente két-hárommillió nem uniós országból származó állampolgár érkezik jogszerűen az EU-ba, szemben a 125-200 ezer szabálytalanul érkezővel. Utóbbiak közül sokaknak lehetőségük sincs más, szabályos módon védelemhez jutni. Fontos, hogy az EB értelemszerűen nem tekinti irregirálisnak (szabálytalannak, illegálisnak) azokat a menedékkérőket, akik nem rendelkeznek szabályos úti okmányokkal. 

Hogyan zajlik a migránsok integrációja Európában? 

Az Európai Bizottság statisztikái alapján 2020-ban 8,6 millió főt tett ki azoknak az Európai Unióban dolgozó munkavállalóknak a száma, akik nem uniós ország állampolgárságával rendelkeztek. Ez a 188,6 millió főt számláló, 20 és 64 év közötti munkaképes korosztály 4,6%-át tette ki.

A munkaképes korú népesség körében jegyzett foglalkoztatási arány 2020-ban magasabb volt az uniós állampolgárok esetében (73,1%), mint a harmadik országok állampolgárai esetében (57,5%).

A nem uniós munkavállalók viszont felülreprezentáltak olyan ágazatokban mint a vendéglátás, háztartási munka vagy az építőipar.

Ha nem lett volna migráció, az európai népesség 2019-ben félmillióval csökkent volna, mivel az adott évben 4,2 millió gyermek született és 4,7 millióan haltak meg az EU-ban.
A gazdag országoknak többnyire nagy szükségük van a migránsok munkaerejére, mégis igyekeznek integrációjukat akadályozni, noha gyakori vád ellenük, hogy „nem hajlandók beilleszkedni”. 

migránsok integrációja Európában

Az integráció azt jelenti, hogy aki itt él, az ide tartozóvá szeretne válni és fontos a számára, hogy a közösséghez hozzájáruljon. De azt is jelenti, hogy akik régebb óta itt élnek, segítenek abban, hogy az újonnan jövők minél hamarabb a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.
A kormányok és a társadalmak sokszor cinkostársak a kirekesztésben. A politika igyekszik kiszolgálni a társadalom előítéletességét, miközben az idegenellenesség piacát szélesíti. A népvándorlástól, kulturális fenyegetéstől és hagyományvesztéstől való rettegés sokszor csak a hatalomhoz való ragaszkodást és a populista manipulációt leplezi.

A migráns munkavállalók jogainak védelméről szóló egyezményt az ENSZ 1990. december 18-án fogadta el. Ezt a napot ünneplik a migránsok nemzetközi napjaként 2000 óta. Már aki. Mert az egyezmény ratifikációja kínkeserves lassúsággal halad. Csak 2003-ban lépett hatályba, akkor csatlakozott hozzá az ENSZ-nek mindössze húsz tagállama. Leginkább kibocsátó államok írták alá azóta is. A jelentős fogadó államok, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió tagállamai nem.

Hogyan zsákmányolják ki a migránsokat? 

A migráns munkavállalók és családjaik sokszor rendkívül kiszolgáltatott helyzetben találják magukat a célországokban. Rendszeresen sértik meg alapvető emberi jogaikat, amikor méltatlan munkakörülmények között, a hazai munkavállalóknál rosszabb feltételekkel kényszerülnek dolgozni. A legkiszolgáltatottabb helyzetben azok vannak, akiket szabálytalanul foglalkoztatnak. A háztartási alkalmazottak 90%-a például ilyen. Ők gyakran súlyos visszaélések, például emberkereskedelem áldozataivá is válnak.

Mit lehet tenni a migránsok emberi jogainak védelméért?

Magyarországon ideje lenne, hogy a migráció kérdése visszakerüljön a helyére, ne a napi politika használja félelemkeltésre a témát, hanem felelős szakpolitikák szülessenek a szakemberek és az érintettek bevonásával.

Védelemre szoruló embertársaink számára pedig tisztességes eljárást és bánásmódot szeretnénk, a migrációs válsághelyzet újbóli meghosszabbítása helyett ténylegesen érvényesíthető menedékjogot, hogy a hazánkba érkező menedékkérők megkezdhessék magyarországi integrációjukat!

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság