Börtön kisokos Tájékoztató bevonulóknak, családtagjaiknak és mindazoknak, akik többet szeretnének tudni arról, mi van a rács mögött.

A strasbourgi bíróság szerint is jogsértő 1 és 3 éves gyerekek fogvatartása

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérő embert a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.

Ötévnyi dicstelen működés után 2020 májusában végérvényesen felszámolták a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Azóta is újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot azért, mert szisztematikusan embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott jogellenesen fogva tartott menedékkérőket.

Ma is újabb ilyen ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A magyar állam embertelenségének áldozata ezúttal is egy menekülő, kisgyermekes család volt.

Az üldözött család

A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. Az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen fenyegették meg, a család ezért volt kénytelen elmenekülni Afganisztánból.

A családtagok egyéb okból is rendkívül sérülékeny menedékkérőkként érkeztek a tranzitzónába. Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében törte el a karját.

A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól. Történt mindez annak ellenére, hogy  az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, miszerint a család sérülékeny helyzetére tekintettel megfelelő körülmények közé kell áthelyezni a családot.

Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.

Végül így is csak azt követő négy nappal, 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, hogy a Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek.

Azóta szerencséjükre Németországban találtak menedékre.

A mai strasbourgi ítélet

A strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az éheztetett családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.

„A strasbourgi bíróság mai döntése igazságot szolgáltat a családnak a jogellenes, emberhez méltatlan körülmények közötti fogvatartásuk miatt. Ezt korábban a magyar bíróságok sajnálatos módon nem tették meg. Sokadikként a hasonló ügyek között ez az ítélet is egyértelmű jelzés a hazai hatóságoknak és bíróságoknak: az alapjogoknak, az önkényes fogvatartás tilalmának és az emberhez méltó bánásmódnak, a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényt kell szerezni akkor is, ha amúgy a magyar jogszabályok ezek szisztematikus megsértésére jogosítanak fel” – értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság