Kategória: Ügyeink

Egy tavalyi kormányrendelet nem csak munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. Míg az indokolható alkotmányosan, hogy oltatlanok ne dolgozzanak egészségügyi intézményekben járvány idején, a végkielégítés megtagadására ez már nem áll, és alapjogot sért. Ezért fordult Alkotmánybírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele.

A Fővárosi Ítélőtábla mai ítélete szerint nem sértette meg a Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet azon írása, amelyben pedofilnak bélyegezte meg A Meseország mindenkié c. mesekönyvet kiadó civil szervezetet. Három hónapja első fokon ezzel ellentétes ítélet született. A Labrisz nem nyugszik bele a mai jogerős döntésbe, és felülvizsgálati eljárást kezdeményez. Az egyesületet a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.

A Fővárosi Törvényszék befogadta 34 személynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

Vádlottként áll újra a bíróság elé az egykori ministráns fiú, akit szexuálisan bántalmazott a papja, az ügyben pénteken ítélet várható.

A Kúrián is felsült, így nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca mondvacsinált érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

A Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét megsértette a Magyar Nemzet  egyik írása. Ezért a lap kiadóját, a Mediaworks Hungaryt bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ítélet még nem jogerős. A Labriszt a Magyar Helsinki Bizottság és Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a perben.

A Pest megyei rendőrfőkapitány levélben kér bocsánatot Gáspár Tündétől, mert „ruházat-átvizsgálás” címén váci rendőrök alsóneműre vetkőztették, holott erre a törvény szerint nem lett volna lehetőségük. A roma asszonyt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. „Igazi elégtétel ez nekem. De nem csak nekem, hanem a többi cigány embernek is. Számunkra különösen fontos, hogy ez esetben a rendőrség elismerte: hibázott. Eddig nem volt ilyenben részünk. A mostani igen biztató” – értékelte a rendőrség bocsánatkérését Gáspár Tünde.

A rendőrség demonstratív igazoltatásával akadályozta meg 2017-ben, hogy Juhász Péter és néhány társa Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása ellen tiltakozzék. Az ellenzéki politikus a Magyar Helsinki Bizottság segítségével megpanaszolta a jogsértő rendőri intézkedést. Most a bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy nem volt jogalapja az igazoltatásnak, így az számos tekintetben törvénysértő volt.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indíthatnak eljárást azok a volt egészségügyi dolgozók, akiknek azért szűnt meg a jogviszonyuk, mert nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ ismét segítséget nyújt a jogaiktól megfosztott ápolóknak és orvosoknak.

Bár 2019 végén a közigazgatási különbírósági rendszer felállításától az utolsó pillanatban visszalépett a kormányerő, ám a csontvázak itt maradtak a szekrényben. A bíráskodás függetlenségére például veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése is, amely névleg a strukturális átmenetet támogatta, de a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti. A Magyar Helsinki Bizottság győztes közadatpere a tisztánlátást szolgálja.

Elszabotálta a magyar állam a szociális ágazat 2020-ra tervezett gördülő sztrájkját, ezért a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) és három szakszervezeti tag az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. A kormány eleve nem tett értékelhető ajánlatot a sztrájk idején a munkavállalóknak teljesítendő elégséges szolgáltatásra, majd a bíróság olyan hosszan vizsgálta a jogvitát, hogy a sztrájkot nem lehetett megtartani. Ha a sztrájkolni a gyakorlatban nem lehet, akkor valójában a sztrájkjog alapjogként nem is létezik. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a strasbourgi eljárásban.

A Honvédkórház nem hajlandó kifizetni 16 millió forint végkielégítést és felmentési időre járó pénzt a volt főorvosának, akinek foglalkoztatását 2019 januárjában szüntette meg. A szakterületén kimagasló teljesítményt nyújtó orvos nem vállalta, hogy civil közalkalmazotti státuszát feladva honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban folytassa a gyógyítást.

Nem titkolózhat tovább az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), és ki kell adnia a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete nem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca érvelését, hogy a közadat valamiféle későbbi döntést készítene elő, és nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

Az új szabályozás három és fél millió forinttal károsított meg egy 22 éves munkaviszonnyal rendelkező egészségügyi dolgozót. Ennyivel kevesebb végkielégítés és távolléti díjat kaphatott meg, mert nem írta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló új szerződését. Hiába az évtizedek alatt végzett áldozatos munka, mindössze nettó 372 ezer forint végkielégítésre érdemesítette a magyar állam. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele Alkotmánybírósághoz fordult.

Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve nyújt segítséget az érintetteknek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben állapította meg, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már … Tovább olvasom

A Budapest Pride decemberi autós tüntetése után múlt héten egy újabb dudálós demonstráció megtiltását hagyta jóvá a Kúria. Jámbor Sándor, a tüntetés szervezője a Magyar Helsinki Bizottság segítségével ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy totálisan tiltják az olyan gyűléseket is, amelyeknek nincsen járványügyi kockázata. A gyülekezési jog alapjog, amelyet csak szükség esetén és arányosan lehet korlátozni, de egészen nem lehet elvenni az emberektől.

Az Iránból menekülő R.R.-t, állapotos afgán feleségét és három kisgyermeküket majd négy hónapon át tartották fogságban a röszkei tranzitzónában. Ezalatt a családfőt éheztették is. Ma az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogellenesen tartották őket … Tovább olvasom

Nyolc éve indult eljárásban hozott egyhangú ítéletet a strasbourgi bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházat-átvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban. Ez pedig a … Tovább olvasom

Befogadta a bíróság a Labrisz Leszbikus Egyesület keresetét. Megindulhat hát a Meseország mindenkié! c. meseantológiát kiadó civil szervezet jóhírneve megsértése miatt indított pere a Magyar Nemzet kiadója és cikkírója ellen. A Labriszt a Magyar Helsinki … Tovább olvasom