A Magyar Helsinki Bizottság párhuzamos jelentést készített az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának 100. ülésszakára, melynek során az Emberi Jogi Bizottság hazánk emberi jogi helyzetét értékeli a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya által létrehozott ellenőrző mechanizmus keretében.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. A törvénytervezethez fűzött vélemény egyebek mellett kritizálja a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat, és felhívja a figyelmet az alulszabályozott területekre, továbbá javaslatokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy javuljon a rendőri intézkedésekkel szemben benyújtott panaszok vizsgálatának hatékonysága.
Augusztus 19-től lehetséges a fiatalkorúak elzárása a módosított szabálysértési törvény alapján. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a fiatalkorúak elzárására vonatkozó rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütköznek. A módosított szabálysértési törvény lehetővé teszi a fiatalkorúak elzárását akár elsődleges … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért véleményezte a Kormány által benyújtott, a közbiztonság javítását célzó egyes törvénymódosításokról szóló T/580. számú törvényjavaslatot. A javaslat folytán hatályba lépő szabályozás egyes szabálysértések esetében gyökeresen átalakítaná a szabálysértési jog szankciórendszerét és jelentős szigorításokat vezetne be. A két szervezet véleménye szerint a javaslat által bevezetni kívánt megoldások alkalmatlanok a kitűzött célok elérésre, több ponton Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaiba ütköznek, hatályos nemzetközi szerződéseket sértenek. A jogvédő szervezetek ezért a törvényjavaslat visszavonását javasolják a Kormánynak.
A Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult a Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezései megsemmisítése érdekében, mert a törvény bizonyos esetekben kizárja az egyéniesített büntetéskiszabást, korlátozza a bírók szabad mérlegelési jogát, valamint aránytalan szankciók kiszabását … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint cáfolható, hogy a Fidesz MPSZ-KDNP Büntető Törvénykönyv szigorítását célzó ún. „három csapás” javaslata (T/25. számú törvényjavaslat) alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne. A javaslat demagóg indokok alapján úgy kívánja szigorítani a Btk.-t, hogy valós problémákat ezzel nem old meg, újakat viszont létrehoz. Mivel a javaslat alkotmányellenes, annak elfogadása esetén a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és az elzárás végrehajtásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. A Bizottság üdvözli, hogy a már igencsak régóta felülvizsgálatra szoruló ágazati jogszabály reformja újra napirendre került, mindazonáltal a kodifikált szöveg több helyen hiányos, illetve pontosításra szorul.
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2009
ISBN: 978-963-88228-3-3
A Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda álláspontja szerint a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése önmagában jogellenes, mert ellentétes a feloszlatásról szóló jogerős bírói ítélet rendelkezésével. Ezért azok a gyülekezések, melyeken a résztvevők az egyenruhát viselik, jogszerűen oszlathatók fel ugyanazon okból, amiért a Magyar Gárdát feloszlatták: az ilyen gyülekezés sérti mások szabadságát és jogait.
A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
Szigorúan ellenőrzött iratok – A magyar igazoltatási gyakorlat hatékonyságáról és etnikai aspektusairól (kutatási jelentés)
Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) kiszabása esetében a feltételes szabadságra bocsátást a bíró kizárja, vagyis végleg megfosztja az elítéltet a szabadulás lehetőségétől, az elítéltet végérvényesen kirekeszti a társadalomból. A tész intézménye a Magyar Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság megküldte észrevételeit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára a Büntető Törvénykönyv új általános részének tervezetéhez. A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Büntető Törvényköny általános részének tervezetével kapcsolatban (2009. január 16.)
Szerzők: Kádár András Kristóf, Körner Júlia, Moldova Zsófia, Tóth Balázs
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2008
ISBN: 978-963-88228-1-9
Észrevételeink és javaslataink gyülekezési jogi törvénymódosítások kapcsán
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által készített, a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló tervezetet. Véleményünket … Tovább olvasom
Szerző: Ritter Ildikó
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2008
ISBN: 978 963 87757 1 9
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei: A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Magyarországról szóló harmadik ECRI jelentés kapcsán (2008. március 26.) A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a Magyarországról szóló második ECRI jelentést követő fejleményekről (2003. július 7.) … Tovább olvasom
Szerzők: Kádár András Kristóf, Tóth Balázs, Vavró István
Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2007
ISBN: 978 963 86959 5 6