2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Az elmúlt években, részben az információs technológia látványos fejlődésének következményeként, az országinformáció kérdése az európai menekültügy egyik legfőbb témájává vált.
A 2010-ben kezdődött program célja, hogy felhívja a figyelmet a tolmácsolás minőségének fontosságára olyan hivatalos eljárásokban, ahol az érintett külföldi nem beszéli az adott ország nyelvét.
Az állampolgárság olyan, mint a levegő. Elengedhetetlen az élethez, létezését természetesnek gondoljuk, fontossága pedig csak akkor tűnik föl, amikor hiányzik. Jelenleg legalább 12 millió állampolgársággal nem rendelkező személy, azaz hontalan él a világon. Többségük bármilyen … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Menekültek Világnapja alkalmából megjelentetett kiadványában a migráció és a menekültügy témájának szabatos bemutatásához kíván segítséget nyújtani újságírók számára.
Az amszterdami Vrije Universiteit (Szabad Egyetem) által vezetett projekt célja, hogy azonosítsa a nemzetközi védelem biztosításának és a menekültügyi eljárások legjobb gyakorlatait.
A Magyar Helsinki Bizottság „Visszatérés jogszerűen és humánusan” című 2010-es projektje keretében azt vizsgálta, hogy mely tagállami gyakorlatok tekinthetők előremutatónak a volt menedékkérők vagy más migránscsoportok önkéntes hazatérése és reintegrációja tekintetében. A kutatás megállapításait összefoglaló útmutató a belga … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott állásfoglalás azt igyekszik megvilágítani, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága hogyan értelmezte fokozatosan kifejlődő joggyakorlatában az egyéniesítés követelményét annak meghatározásakor, hogy mi képezi a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélyének küszöbét.
Az önkéntes hazatérés előremutató gyakorlatainak elemzésével és az idegenrendészeti és büntetőjogi területen dolgozó bírák emberi jogi képzésével foglalkozó projekt bemutatása.
Kiutasítás és emberi jogok címmel megjelent Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársának elsősorban bírák számára készült jegyzete.
Az elmúlt években az Európai Unió jelentős lépéseket tett a közös menedékjogi szabályrendszer megalkotása és működtetése érdekében. Ez a folyamat létrehozta a menekültstátusz és az úgynevezett „kiegészítő védelem” közös fogalmát, azonban mindezidáig nem terjedt ki a nemzetközi védelem minden formájára.
Útmutatónk célja, hogy hangsúlyozottan gyakorlatias tanácsokkal szolgáljon a menekültügy területén dolgozók számára a nemzetközi védelemben részesített személyek családegyesítésének kérdéséről.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság által 1992-ben átdolgozott Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) részletes útmutatást adott ki a közelmúltban a vallási ok és a meghatározott társadalmi csoport értelmezéséről. Ugyanakkor viszonylag kevés útmutatás készült (különösen magyar nyelven) a faj és a nemzetiség értelmezéséről és összefüggéseiről. Az alábbi jegyzet ezek értelmezésében kíván segítséget nyújtani.
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés a nemzetközi repülőtereken.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság és a Magyar Helsinki Bizottság útmutatói
A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény értelmében vannak olyan személyek, akik bár rendelkeznek az egyezmény 1A cikkében meghatározott, menekültekre vonatkozó ismérvekkel, nem élvezhetik a Genfi Egyezmény előnyeit.
A származási országinformációnak (country information, COI) szerepe a menekültügyi eljárás során.
A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei.