Szeptember 17-én, 13 hónapnyi fogva tartás után helyezték szabadlábra a Magyar Helsinki Bizottság fiatalkorú ügyfelét, aki egy póló feltételezett elrablása miatt került előzetes letartóztatásba. A Magyar Helsinki Bizottság az ügyben már korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A kormány által működtetett egyeztetési mechanizmussal szakítás oka a civil szervezetek elleni kormányzati offenzíva. Döntésünkről szóló levelünket megküldtük Répássy Róbert államtitkárnak.
Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.
Megismételt eljárásban újból jogszerűnek tartotta az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy a rendőrök nem avatkoztak közbe, amikor a szélsőjobbos szónokok által felheccelt tömeg megtámadta a devecseri romák házát.
A kormányfő által bejelentett illiberális állam nem szolgálná a magyarok érdekeit, nem sikeresebbé tenné, hanem megnyomorítaná a nemzetet. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy az emberi jogok védelme „hazafias tett”, cselekvés azért, hogy országunk jobb hely legyen a benne élők számára. Reakciónk a miniszterelnök tusványosi beszédére.
A strasbourgi bíróság jogerős döntése szerint nem sérti az emberi jogok európai egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében a szolgálati nyugdíjat járandósággá alakították át és megadóztatják. A Magyar Helsinki Bizottság négy ponton kifogásolja a határozatot.
Megjelent a Helsinki Bizottság, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete és az Országos Rendőr-főkapitányság közös jelentése a határmegfigyelés 2013-as tapasztalatairól.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.
A Fővárosi Törvényszék mai ítélete szerint a Fidesz és Hoppál Péter szóvivő megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnévhez való jogát. A per tárgya egy sajtótájékoztatón elhangzott propagandaszöveg jogi megítélése volt. A párt szóvivője többek között azt állította, hogy a Helsinki Bizottság is egyike az amerikai pénzen kitartott „álcivil” szervezeteknek, amelyek megrendelésre járatják le az országot és a kormányt.
A Magyar Helsinki Bizottság szolidaritást vállal mindazon független és tisztességes civil szervezetekkel, amelyeknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) törvénytelen és nemzetközi szerződéssel ellentétes vizsgálatot folytat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy nem a szólásszabadság része, hanem jogsértő magatartás, ha egy polgármester „romaerőszak” ellen szervez tüntetést, ott felszólal, cigányokat gyanúsít meg gyilkossággal, utóbb pedig az önkormányzat lapjába ír cigányozó cikkeket. Ehhez még csak az sem kell, hogy – mint esetünkben – kiderüljön: a rasszista gyűlölködést kiváltó szörnyű bűncselekményt egy magyar nemzetiségű ember követte el.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.
A 2014. április 28-i monitorozó látogatásról szóló jelentés és a Bevándorlási Hivatal válasza elérhető.
A Helsinki Bizottság 2014 februárjában vizsgálta a magyar hatóságok és bíróságok menekültügyi őrizettel kapcsolatos gyakorlatát, amelynek során 107 őrizetet elrendelő határozatot elemzett.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja a Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta képviselt álláspontját, és a magyar szabályozás megváltozását eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kereste meg a köztársasági elnököt. Ebben üdvözlik, hogy Áder János példamutatóan fejezte ki szolidaritását egy kisebbségi közösség megtámadott tagja iránt, és ítélte el a hatóságok tétlenségét, amelyek a helyszínen nem intézkedtek Pásztor István védelme érdekében.
Az Olasz Menekülttanács (CIR) által koordinált projektben megjelent a Magyar Helsinki Bizottság jelentése.
A menekültügyi őrizet ésszerűtlen, embertelen, költséges és nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartási forma. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt, mégis menedékkérőket zár el hónapokra és korlátozza kapcsolattartásukat a magyar állam. Leginkább azért kerülnek cudar körülmények közé, mert nincsenek útiokmányaik.
A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.