Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.
A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.
A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. Ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
A jog feladata, hogy gátat szabjon az erősebb önkényének, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk. Mi ezt a jogot védjük, ezért vagyunk jogvédők. A kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az … Tovább olvasom
Továbbgyűrűzik az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) botránya. Újabb örökségvédelmi szakembernek kellett elmenni. Ő is a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordult, mert vélt véleménye miatt megtorlásként lefokozták és felére csökkentették a fizetését. Makai Istvánt is a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
A szabályellenesen megbízott rektor lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) éléről. Ezzel együtt van szabályosan kiválasztott rektorjelölt: Vargha Balázs. Őt a szenátus szabályosan választotta ki 2023 novemberében, csakhogy az egyetem alapítványának kuratóriuma önkényesen nem terjesztett … Tovább olvasom
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
Van-e valami különbség a luxembourgi bíróság, az Európai Unió Bírósága, az EUB, az Európai Bíróság és az Európai Törvényszék között? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság képbe hozó összeállítása.
A Magyar Helsinki Bizottság abban segít Bátonyi Péternek, hogy állapítsák meg: jogszerűtlenül távolították el ügyfelünket, és ezért elégtétel jár neki. Őt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azonnali hatállyal bocsátotta el állásából, mert beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt visszásságokról a Partizán műsorában.
Gyors egymásutánban két kúriai alkalmazottal szemben is retorziót alkalmazott Varga Zs. András, a Kúria elnöke a működését érintő szakmai kritikák elhallgattatása céljából. A véleménynyilvánítás elfojtásával a Kúria elnöke a bírói működés alapvető garanciájától kívánja megfosztani alkalmazottait: attól, hogy jelezhessék a függetlenségük megsértését. Mindkettőjüket kifogástalan szakmai tevékenységük ellenére szankcionálta munkáltatójuk. A Kúria elnöke Kovács András bíró esetében a tanácselnöki megbízását függesztette fel, egy főtanácsadót pedig azonnali hatállyal elbocsátott.
Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről.
A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.
A Magyar Helsinki Bizottság ingyenes, a Magyar Ügyvédi Kamara által nyilvántartásba vett másfél napos képzést szervez ügyvédek és más jogászi hivatásrendek képviselői, civil szervezetek és szakszervezetek munkatársai számára „Jogállamiság és alapjogvédelem az Európai Unióban” címmel … Tovább olvasom
Az Alkotmánybíróság (AB) ma elutasította a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát. Ezzel egyelőre megmarad a „szuverenitásvédelmi törvény” összes olyan önkényes rendelkezése, amely a polgárok egyéni szabadságát, a kormányfüggetlen szerkesztőségek és civil szervezetek működését fenyegeti. A civil szervezetek ezután sem hátrálnak meg, és az összes lehetséges jogi fórumon támadják a kormány közveszélyes politikai projektjét.
A Fővárosi Törvényszék mai, első fokú ítélete arra kötelezi a Belső-pesti Tankerületi Központot, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanároknak fizesse ki az elmaradt távolléti díjukat és végkielégítésüket. A Magyar Helsinki Bizottság öt ügyfelének összesen mintegy 28 millió forintot ítélt meg a bíróság.
Az Alkotmánybíróság (AB) pénteken már másodszor tárgyal a kormány politikai propagandaprojektjéről, a szuverenitásvédelmi törvényről. Ma 31 civil szervezet közösen fordult a bírósághoz, hogy a Transparency International Magyarország alkotmányjogi panaszát további érvekkel támogassa, és kérje a … Tovább olvasom
Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon két törvényt is gyermekvédelminek neveznek? Mi a különbség a kettő között? Melyik az igazi, melyik az álságos? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság összeállítása.
Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Magyarország egyik vezető emberi jogi civil szervezete. Alapértékeink a demokratikus jogállam, a tisztességes eljárás, a kínzás, embertelen bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalma és a menekültek védelme. Céljainkat jogi segítségnyújtással, stratégiai pereskedéssel, képzéssel, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatásával érjük el. Működésünket az Európai Unió, az ENSZ különböző szervezetei, továbbá számos magánalapítvány támogatja.
A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.