Főállású adminisztratív munkatársat keresünk
Rugalmas, alapos és sokoldalú munkatársat keresünk, aki szeptembertől már erősíteni tudja a Helsinki-csapatot!
-
-
Női börtönök Magyarországon: milyenek a körülmények és a kilátások?
A büntetés-végrehajtási intézmények férfiakra vannak szabva, de a férfi fogvatartottakat is hiányok sújtják, amik sokszor a nőket még inkább veszélyeztetik. Utóbbiaknak ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Fennáll annak a veszélye, hogy az intézmények figyelmen kívül hagyják a nők sajátos (biológiai vagy szociális) szükségleteit, különösen mivel ők a foglyok kisebbségben lévő csoportját alkotják.
-
Új munkatársunkat keressük pénzügyi területre
Főállású PÉNZÜGYI KOORDINÁTORT keresünk.
-
Tanársztrájk: miért sztrájkolnak a pedagógusok? Mik a kilátások?
Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik.
Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!
-
Csupa látszatintézkedés a kormány társadalmi egyeztetésről szóló javaslatában
Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.
-
Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.
-
Anya-gyermek részleg a kecskeméti börtönben
Az anya-gyermek részlegen az anyáknak lehetőségük van úgy megkezdeni büntetésüket, hogy nem kell egyévesnél fiatalabb gyermeküktől elszakadniuk. A részleg a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben található, melyet a gyermekek igényeire tekintettel alakították ki, ezért van például napi védőnői és csecsemőgondozói szolgálat, fejlesztő játékok és speciális programok, lehetőségek. Amikor a gyermek eléri az egyéves kort, az anyának át kell adnia őt a családjának. A részleg speciális szabályai ezt az átadást is meg szeretnék könnyíteni a gyermek számára.
-
Alkotmánybírósághoz fordultak a civilek a bírói függetlenség védelmében
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.
-
Civil siker a bíróságon
Jogellenesen különböztette meg a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítványt – mondta ki a bíróság. Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, amelyek velünk együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint.
-
A megszűnt nyomtatott Figyelőnek monstre perrel kell szembenéznie
A Fővárosi Törvényszék jövő szerdán kezdi el tárgyalni 34 magánszemélynek a Figyelő és kiadója ellen indított közös keresetét. A személyiségi jogi pernek az a célja, hogy bíróság marasztalja el a kormánypárti lapot, amely közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeti aktivistákat és egyszerű munkavállalókat „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosainak állított be. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
-
A rendőrség kártérítést fizet az alap nélkül fogva tartott férfinak
Újabb pernyertes ügyfél, újabb helsinkis bírósági siker! A Fővárosi Ítélőtábla mindenben Péter Ottó Ádámnak adott igazat. Helybenhagyva az elsőfokú ítéletet, a bíróság kimondta, hogy a rendőrség megsértette ipari alpinista ügyfelünk személyi szabadságát és emberi méltóságát. Alaptalanul gyanúsították meg, hallgatták ki és tartották fogva majdnem két napon át.
-
Bocsánatot kért a rendőrség az ártatlanul meghurcolt középiskolásoktól
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével két fiatal személyiségi jogi pert indított a rendőrség ellen. A a rendőrség bocsánatot kért az ártatlanul meghurcolt békásmegyeri kamaszoktól, és az igényelt sérelemdíjat is kifizeti, további pereskedés nélkül. Az akkor … Tovább olvasom
-
Pingpongoznak egy orosz menekülővel
Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.
-
Mit jelent a jogállamiság? Mi a helyzet Magyarországon?
A jogállamiság és a jogállam sokat emlegetett fogalmak a hazai közéletben. A kormányoldal azt állítja, hogy gyakorlatilag megfoghatatlan gumifogalom, így számonkérhetetlen. Igaz, azt is mondja, hogy a magyar jogállam él és virul. Az ellenzék, különféle nemzetközi szervezetek és hazai civil jogvédők viszont úgy látják – így a Magyar Helsinki Bizottság is –, hogy szabatosan meghatározható, mi teszi az állam működését jogállamivá. Ezek alapján Magyarország ma nehezen nevezhető jogállamnak.
-
Önzetlen emberek és önkéntesek nélkül a menekültek segítség nélkül maradnának
Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját. Az otthonukból háború vagy más borzalmak miatt elüldözött emberek száma meghaladja a százmilliót. Földünk lakói közül ma minden 77. ember menekült. Az „Üldözöttek Országa” volna a világ 17. legnépesebb állama. Népesebb, mint Törökország vagy Németország. A rengeteg menekülőnek sokkal rosszabb volna a helyzete az önzetlen emberek millióinak segítsége nélkül. Az idei menekültnap róluk, önkéntesekről, civil segítőkről és jó emberekről is szól.
-
Emberi jogok: definíció, történet, dokumentumok
Mi fán teremnek „az emberi jogok”? Ez a fogalom vajon nem felesleges szószaporítás, mert hát létezhet-e egyáltalán olyan jog, ami nem emberi? A jogot minden esetben emberek alkotják embereknek. Ez nyilvánvalóan igaz. Mégis létezik a jogoknak olyasféle magva, lényege, eszenciája, amely olyan általános alapelveket fogalmaz meg, amelyek felette állnak a hatályos jognak. Róluk szól a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kisokosa.
-
Üldözésből üldözésbe – ukrán LMBT menekültek Magyarországon
Téged is várunk a Pride hónap keretében megvalósuló eseményünkre június 27-én a Turbinában. Az esemény regisztrációköteles.
-
Már elkésett a strasbourgi bíróság
Kilenc évébe telt a strasbourgi bíróságnak, hogy állást foglaljon Putyin rezsimjének az orosz civil szervezetek elleni hadműveletéről. Az ítélet megállapította a sokszoros jogsértést, és több százezer eurós kártérítésre kötelezte az orosz államot. Nagy kár, hogy … Tovább olvasom
-
Szerezd be otthonra új társasjátékunkat!
A Fegyveres Péter egy kártyajáték, melyet a Magyar Helsinki Bizottság készített.
-
A veszélyhelyzet 723. napján
Ma már a 723. napja annak, hogy 2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt időben különleges jogrend van Magyarországon. Ebben az időszakban csak 99 napunk volt, amikor a kormánynak nem volt lehetősége rendeleti … Tovább olvasom