Ki Alekszej Navalnij? Mi történt vele?
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, korrupcióellenes aktivista, akire sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök legfontosabb politikai ellenfeleként hivatkoznak.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, korrupcióellenes aktivista, akire sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök legfontosabb politikai ellenfeleként hivatkoznak.
A Magyar Helsinki Bizottság nyilvánossá tette a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok pertársaságának anonimizált munkaügyi keresetét. A civil jogvédő egyesület azért tartotta fontosnak mindezt, hogy a jövőben hasonló helyzetbe kerülő pedagógusok és jogi képviselőik minél eredményebben pereskedhessenek a tankerületi központokkal szemben. A Fővárosi Törvényszék befogadta a keresetet.
A pedagógusok követelései megalapozottak: gyakorlatilag nincs olyan összehasonlítás, amiben ne mutatkozna drámai kereseti hátrányuk más magyar diplomásokhoz, uniós kollégáikhoz vagy éppen a rendőrökhöz képest.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól. Az igazukat kereső munkavállalókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Speciális részlegre speciális elbánás céljából az kerülhet, akinek a személyes adottságai miatt (pl. idős) erre szüksége van; vagy aki a büntetésében már ott tart, hogy arra jogosult (jó magaviselettel letöltött egy hosszabb időszakot).
Jövő csütörtökön különös büntetőper indul a II. és III. Kerületi Bíróságon. A vádat nem az állam, hanem olyan fiatalok képviselik, akiket politikai nézeteik miatt támadtak meg szélsőjobboldali fekete ruhások, de az ügyészség a bizonyítékok ellenére nem emelt vádat. A pótmagánvádas perben az áldozatoknak kell bizonyítaniuk, hogy a vádlottak hogyan követték el a gyűlölet-bűncselekményt.
Szeptember 22-én nagy jelentőségű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága.
Az Ügyvédi Irodák Hálózata (LFN) díját a nemzetközi szervezet éves konferenciáján vette át Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A budapesti eseményen kiemelték a magyar civil jogvédő egyesület széleskörű tevékenységét, és azt, hogy olyan … Tovább olvasom
A börtönből való szabadulás nem is olyan egyszerű, mint elsőre elképzeljük. Ha a filmélményeink jutnak eszünkbe, ott gyakran egy igazi, katartikus élményként mutatják be. Fel sem merül, hogy miután az elítélt átlépi a börtön küszöbét egy egész sor teendő vár rá. Most ezeket a feladatokat segítünk átgondolni és megtervezni.
Mire készüljön, aki bevonulás előtt áll? Az alábbiakban azt foglaltuk össze, mire számíthatnak a bevonulók a börtönbüntetésük első napján.
A rendőrségnek másfél milliós sérelemdíjat kell fizetnie annak a végtaghiányos férfinak, akit majdnem három teljes napon át tartottak fogva közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Pedig a törvény feketén-fehéren tiltja, hogy fogyatékkal élő embereket szabálysértési őrizetben vagy elzárásban tartsanak. A rendőrség azzal érvelt, hogy az alkalmazandó törvényi definíció szerint nem számít fogyatékosságnak, ha valakinek hiányzik ugyan a lába, de rendelkezik protézissel. A bíróság nem így látta. Az igazát kereső férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a perben.
Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.
Rendkívüli felmondással egy hete bocsátottak el öt tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordulnak munkaügyi bírósághoz.
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság, és a She 4 She civil szervezetek menekült emberek és Magyarországon élő külföldiek alkotásaiból rendeznek kiállítást.
Olyan keveset tudunk a börtönök belső világáról, hogy hatalmas sokk és félelem övezheti a bevonulást. A börtönbüntetés ráadásul nem csak az elítéltnek, de a családtagjainak is óriási csapás lehet, akik szerettükért aggódnak. A tiszta, világos és átfogó információ sokat enyhíthet ezen, ezért alább megírtuk, hogy az ítélet után mikor kell börtönbe vonulni és milyen esetben kaphat valaki halasztást.
A filmművészetet születése óta foglalkoztatja a migráció jelensége. A film képes árnyaltan és hatásosan bemutatni a vándorlás, a kiszakadás és a befogadás problémáit. A filmesek – sokszor maguk is migránsok – gyakran vállalnak sorsközösséget a menekülőkkel, bevándorlókkal. Összegyűjtöttünk 20 migrációról szóló mozgóképet. Többségüket szeretjük, és a maga nemében mindegyik fontos alkotás. A Magyar Helsinki Bizottság filmlistája.
A Migrációkutató Intézet szeptember 8-án kereste meg a Magyar Helsinki Bizottságot a kérdéseivel. Mivel ezek elég fajsúlyosak és fontosak, ezért a transzparencia jegyében közzétesszük a rájuk adott válaszunkat.
A rendőri intézkedések jelentik a rendőrség tevékenységének lényegét, a rendőri munkának a polgár által személyesen megtapasztalt részét. Igazoltatás, motozás, elfogás, előállítás, helyszínbiztosítás például vagy éppen rejtett ellenőrzés. A polgár maga, valamint vagyontárgyai és személyi szabadsága leggyakrabban ezeken az intézkedéseken keresztül kerül kapcsolatba rendőri kényszerekkel. A rendőrséget mint az állam erőszakszervezetét jogállamban számos törvényi szabály korlátozza, hogy mit tehet a polgárokkal. Ha ezeket a szabályokat áthágja, akkor megsérti a polgárok alapjogait, emberi jogait.