Kategória: Szakmai anyagaink

Magyar nyelvű fordítás

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

Az Alaptörvény minapi korrekciója nem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő a módosítással leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéséhez fűzött kormányzati kommentár rámutat arra, hogy a magyar kormány egyrészről játékszernek, másrészről saját hatalma biztosítékának tekinti az alkotmányt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a parlamenti ülésszak zárásaként a Kormány Alaptörvényhez való viszonyát elemezte.

A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet által készített, nagyrészt angol nyelvű elemzések és összefoglalók az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban felmerülő aggályokról

A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.

A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.

2012. szeptember 25-én az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás az EP delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.

A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.

A Kormány elégtelen választ adott a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos kritikájára. A Velencei Bizottság szerint ugyanis „az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a Kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Magyar Helsinki Bizottsággal.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. A jogvédők álláspontja szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen elemezte az Országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagot.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom

2011 februárjában az Alkotmánybíróság egyhangú döntésében megállapította, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági döntésről kiadott állásfoglalása kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság számos megkeresést kapott a jogérvényesítés részletkérdéseivel, illetve annak esélyeivel … Tovább olvasom

A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.