Kategória: Szakmai anyagaink

Az uniós helyreállítási alap tervezett elköltésével kapcsolatos „társadalmi egyeztetés” során benyújtott írásos véleményünk

Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint … Tovább olvasom

A Magyar Helsinki Bizottság által Varga Zs. András nyilvános kijelentéseiből, tudományos munkáiból és döntéseiből készített összeállítás az új főbírót mint a kormányzó többség és az illiberális demokrácia támogatóját rajzolja meg.

A Kúria új elnökének megválasztása újabb lépés a kormányzó többség bíróságokkal szembeni támadássorozatában. A bírók tiltakozása ellenére az egypárti jelölt Varga Zs. András beejtőernyőztetése a bírósági rendszer csúcsára világos üzenet a bíróknak: a kormányzó hatalom … Tovább olvasom

Civil szervezetek közös jogalkotási javaslatokat fogalmaztak meg a bírói függetlenség érvényesülésének előmozdítása érdekében. Az Országos Bírói Tanács elnökének benyújtott anyag az igazságszolgáltatás szervezetével és igazgatásával, illetve a bírák véleménynyilvánításával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat.

Civil szervezetek elemezték a veszélyhelyzet megszűnésével hatályba lépett átmeneti törvényt. Az elemzés szerint a törvény egyes rendelkezései szükségesek és alkotmányosak, mások azonban alapjogok gyakorlását veszélyeztetik, alkotmányossági aggályokat vetnek fel.

A magyar kormány 2020. június 18-ától megszüntette a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és egyúttal elrendelte az egészségügyi válsághelyzetet 2020. december 18-ig. De mi a különbség a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet között? És hogyan változtatta … Tovább olvasom

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes május 26-án éjfél előtt benyújtotta a „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. A javaslatokat úgy harangozták be, hogy csattanós választ fognak adni azoknak a megalapozatlan félelmeire, akik … Tovább olvasom

Magyar civil szervezetek is részt vettek abban a konzultációban, amit az Európai Bizottság indított az első jogállamisági jelentéséhez kapcsolódóan. A szervezetek bíznak benne, hogy az Európai Bizottság jelentésében konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a … Tovább olvasom

A felhatalmazási törvény nem ad elegendő védelmet az ellen, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva megsértse alapjogainkat vagy éppen tovább korlátozza a parlamenti ellenzék lehetőségeit. Az új törvény és az azzal adott határidő nélküli felhatalmazás … Tovább olvasom

Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi … Tovább olvasom

Holnap a magyar kormánynak ismét az emberi jogokat és a jogállamiságot érintő kérdésekre kell válaszolnia az EU Általános Ügyek Tanácsában. Három téma lesz napirenden: a bíróságok függetlensége, a média, illetve a tudomány szabadsága. A tagállamok … Tovább olvasom

A kormány „salátatörvénybe” csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra, … Tovább olvasom

A kormány salátatörvénybe csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren. Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra. … Tovább olvasom

A kormánytól független intézmények felszámolása során most a bíróságok vannak soron. Várhatóan szerdán szavaz az Országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. Ugyan semmiféle elfogadható indoka nincsen a mostanitól elkülönülő új bírósági … Tovább olvasom

Hét kelet-európai civil szervezet közös esettanulmányt publikált a horvát, lengyel, magyar és szerb illiberális politikai rendszerek természetrajzáról. A szerzők abban bíznak, hogy az új típusú rezsimek szakszerűbb megismerése hatékonyabbá teheti a demokratikus értékek védelmét Európában. … Tovább olvasom

Öt magyar civil szervezet szakértői anyagban összegezte, mit kell tudni a berendezkedési szakaszba lépett magyar illiberális államról. Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a TASZ készítette … Tovább olvasom

Angol nyelvű háttéranyagok

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.

Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek az állításnak alátámasztására magyar civil szervezetek összefoglalták azokat a legfontosabb, 2010 óta tett kormányzati és jogalkotási lépéseket, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.