A fogvatartott és családtagjainak egymással történő kapcsolattartása a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz való jog alapján védelmet élvez a hazai és nemzetközi emberi jogi szabályok és az ezeket érvényesítő emberi jogi intézmények gyakorlata alapján.
A büntetés végrehajtási intézetekben a kapcsolattartással, látogatófogadással, zárkában tartható tárgyak körével, a fogvatartotti telefonokért való óvadékfizetési kötelezettséggel foglalkozó vizsgálat több, nagy számú fogvatartotti panasz alapján indult, és összesen 10 bv. intézetet érintett. Előzményként összesen 45 ügy szerepel.
A Belügyminisztérium 2023. november 14-én hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokkal ellentétesen, még ugyanaznap a tervezetet már a Parlamentnek is benyújtotta a kormány. A Magyar Helsinki Bizottság által benyújtott … Tovább olvasom
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom
A Belügyminisztérium 2023. szeptember 22-én hozta nyilvánosságra annak a salátatörvénynek a tervezetét, mely egyebek mellett lehetővé tenné a polgárőröknek a határvédelmi feladatokba való bevonását, továbbá meghosszabbítaná az idén nyáron az uniós jogba ütközőnek talált úgynevezett követségi rendszert.
Rövid értékelésünkben összegyűjtöttük azokat a problémákat, amelyeket a Kúria ügyelosztási rendjével és rendszerével kapcsolatos szabályait és azok gyakorlati alkalmazását áttekintve észleltünk a hatálybalépést követő időszak tapasztalatai alapján.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
A Kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításának tervezetével kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottság részletes észrevételeket készített a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) módosításához.
Magyarországon gyakorlatilag nem lehet menedéket kérni. A menekülőkre a tisztességes eljárás és a védelem helyett embertelenség, nem egy esetben pedig hatósági erőszak vár. Az Alkotmánybíróság most véget vethet ennek a szégyenteljes gyakorlatnak. A Magyar Helsinki … Tovább olvasom
Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogvatartottak gyerekeinek egészséges kötődése lehessen szüleikkel.
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt két évben egy nemzetközi projekt keretében széleskörűen foglalkozott az alternatív szankciók alkalmazásával, az azokban rejlő lehetőségekkel hazai és nemzetközi kontextusban egyaránt. A projekt során a hazai és nemzetközi jogszabályi … Tovább olvasom
A krónikus betegségben szenvedő elítélt, akiről a bv. intézet orvosa – szükség esetén szakorvos bevonásával – megállapította, hogy az alapvető szükségleteinek kielégítésére nagyobb részt vagy teljes mértékben önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és egészségi állapotában meghatározható időn belül érdemi javulás nem várható, otthonápolási őrizetbe helyezhető, ha valaki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását.
2022-ben bővült a FECSKE. Májusban hosszú idő után először találkoztak FECSKE-tagok személyesen, érintettek és szakemberek léptek be formálisan a FECSKÉ-be, közösen beszélték meg a legfontosabb célokat és feladatokat. Majd a júniusi családi napon volt fogvatartottakkal, bevonulókkal, szakemberekkel szakmai kérdésekről beszélgettek, míg a résztvevők gyerekei együtt játszottak, vetélkedtek.
A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
Ismét túlzsúfoltak a magyar börtönök, az elmúlt 33 év legmagasabb fogvatartotti számait tapasztaljuk napjainkban. Aggasztó a folyamatos növekedés: 2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az alternatív szankciókhoz való egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos nemzetközi projektje keretein belül a Budapest Esély Nonprofit Kft. készített egy koncepciót, amelyben a fejlesztő foglalkoztatás eredményei lennének alkalmazhatók a közérdekű munka végrehajtása során, … Tovább olvasom