A jelenleg hatályos szabályokat tartalmazó IM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az elítélt birtokában tartható tárgyakat, ezek bizonyos körénél jelzi, hogy azokat a fogva tartott „engedéllyel” tarthatja magánál (pl. „2.1. engedéllyel saját alsóruházat, lábbeli”).
A Bv.tv.-ben szabályozott jogorvoslati rendszer számos esetben a gyakorlatban a fogvatartottak részére nem jelent valódi lehetőséget, ezáltal nem biztosított az érintettek részére az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog gyakorlása.
Az elmúlt években a korai szabadítás jogintézményeinek alkalmazási gyakorisága jelentősen visszaesett. A feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek 2020-ban bekövetkezett jogszabályi szigorításával önmagában nem magyarázható a gyakorlat jelentős mértékű szigorodása: a BVOP adatai szerint, míg 2019-ben az összes szabadulás 40 százaléka vagy feltételesen vagy reintegrációs őrizettel valósult meg, addig 2021-re 8 százalékpontot csökkent ez az arány (32%), amely ezt követően enyhén, 2 százalékponttal emelkedett 2022-re.
Az utóbbi években gyakori, hogy nyáron extrém és tartósan meleg az idő, amely miatt akár harmadfokú hőségriasztást is kiadnak. A Magyar Helsinki Bizottsághoz a forró nyári időszakokban több megkeresés és panasz érkezik fogvatartottaktól és hozzátartozóiktól emiatt.
Akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban, a hazai jogalkalmazásban is számos esetben felmerülhet az uniós jog érintettsége. Az Európai Unió tagállamai a lojális együttműködés elve alapján kötelesek arra, hogy területükön biztosítsák az uniós jog alkalmazását … Tovább olvasom
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2018-ban úgy döntött, kiemelt ellenőrzés alá vonja a Magyarországon történt, rendőrök által elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos ügyeket. A Bíróság korábban megállapította, … Tovább olvasom
A kormány betű szerint ugyanazzal az egymondatos indoklással tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet, mint fél éve. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ismét hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2024. október 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar felsőoktatási intézmények elsöprő többségét irányító, összesen több ezer milliárd forintnyi közpénzt kezelő „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) működésének módosítását célzó tervezetet. … Tovább olvasom
A magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik – derül ki a választásokkal foglalkozó hazai szervezetek közös jelentéséből. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi, valamint közel ezer szavazatszámláló személyes tapasztalataira épít.
A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország az emberi jogokat és a jogállamot védelmező tevékenységük keretében figyelemmel kísérik a hazai igazságszolgáltatás helyzetét. Tevékenységünk során a bíróságokat is érintő jogszabályi változások mellett az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói igazgatási szereplők és testületek tevékenységét és megnyilvánulásait is vizsgáljuk és értékeljük. Korábbi gyakorlatunkat folytatva monitorozzuk a bírák legfőbb önigazgatási testülete, a központi igazgatás felügyeletét is ellátó Országos Bírói Tanács (OBT) tevékenységét.
Hiánypótló átfogó kutatás arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban hogyan szabályozzák a kérelmezők minősített információkhoz való hozzáférésének jogát a migrációs tárgyú eljárásokban, és hogy az egyes tagállamok jogalkalmazása összhangban van-e az európai normákkal.
2024. március 1-től változik az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása. Azt, aki március 1-je előtt is bent volt, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt, aki március 1-je után kezdi a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni. Ezelőtt a végrehajtási fokozat és a rezsim-besorolásuk határozta meg, hogy például mennyit telefonálhattak egy héten, hogy hány alkalommal és milyen hosszan Skype-olhattak szeretteikkel, vagy hogy mennyi pénzt költhettek el szabadon.
Négy éve élünk „veszélyhelyzetben”, és a kormány szándékai szerint ez még jó ideig így is marad: egy múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig újra meghosszabbítanák. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium megint egyetlen mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért újra hangsúlyozza, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség.
A Belügyminisztérium 2024. február 3-án hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó rendeletek tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat – hasonlóan a törvény társadalmi egyeztetéséhez – ismét kreatívan értelmezte a minisztérium.
A fogvatartott és családtagjainak egymással történő kapcsolattartása a magán- és családi élethez, a kapcsolattartáshoz való jog alapján védelmet élvez a hazai és nemzetközi emberi jogi szabályok és az ezeket érvényesítő emberi jogi intézmények gyakorlata alapján.
A büntetés végrehajtási intézetekben a kapcsolattartással, látogatófogadással, zárkában tartható tárgyak körével, a fogvatartotti telefonokért való óvadékfizetési kötelezettséggel foglalkozó vizsgálat több, nagy számú fogvatartotti panasz alapján indult, és összesen 10 bv. intézetet érintett. Előzményként összesen 45 ügy szerepel.
A Belügyminisztérium 2023. november 14-én hozta nyilvánosságra az új idegenrendészeti törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokkal ellentétesen, még ugyanaznap a tervezetet már a Parlamentnek is benyújtotta a kormány. A Magyar Helsinki Bizottság által benyújtott … Tovább olvasom
A tervezet egy korábbi törvénymódosítási javaslat kiegészített, részben módosított változata volt, amelyre ugyancsak tettünk javaslatokat. A tervezet fő célja, hogy a jelenlegi bonyolult rezsimrendszer helyett ún. kreditrendszert vezessen be, amelyben a fogvatartottak előmenetele kiszámítható, átlátható. Így ha a fogvatartott reintegrációs programokban vesz részt, magatartása megfelelő, akkor fokozatosan kedvezőbb helyezetbe kerül, aminek eredményeként pl. többet telefonálhat, zárkaajtaját csak éjszakára kell zárni, eltávozásra mehet. A törvény egyik célja a reintegráció esélyének megerősítése.
2020 márciusában hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint hamarosan újra meghosszabbítanának, 2024. május végéig. Ezt a tervezetet előkészítő Igazságügyi Minisztérium egy mondattal „indokolta”. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A Baka kontra Magyarország … Tovább olvasom