Komolyabb lépések kellenek a rendőri bántalmazással szemben

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2018-ban úgy döntött, kiemelt ellenőrzés alá vonja a Magyarországon történt, rendőrök által elkövetett bántalmazásokkal kapcsolatos ügyeket. A Bíróság korábban megállapította, hogy a magyar hatóságok nem végeztek hatékony nyomozást az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Ez az úgynevezett Gubacsi ügycsoport. A Bíróság és a Bizottság álláspontja szerint a magyar ügyészség ilyen ügyekben sokszor alapvető és hozzáférhető bizonyítékokat nem szerez be, például nem hallgatnak meg tanúkat, nem gyanúsítják meg az elkövetőket, nem szerzik be az orvosi véleményeket. A Miniszteri Bizottság azért döntött az ellenőrzés mellett, mert magyar állam 2011 óta nem tett kellő lépéseket a bántalmazások megelőzése és megtörtént esetek megfelelő kivizsgálása érdekében.

A Magyar Helsinki Bizottság 2024. októberben 7. alkalommal nyújtotta be észrevételeit az ügycsoporttal kapcsolatban a Miniszteri Bizottságnak. Meglátásunk szerint többek között az alábbi rendszerszintű problémák állapíthatók meg:

• A  bántalmazás áldozatát általában rendőr kíséri az orvosi vizsgálatra. Ez a rendőr sok esetben a bántalmazás elkövetője, aki ráadásul hallótávolságban van a vizsgálat során, ez befolyásolhatja az orvost.
• 2023-ban az ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt megindult büntetőeljárások 5,5%-ában emelt vádat. Az olyan ügyekben, ahol a gyanú szerint civil bántalmazott rendőrt, az elmúlt 5 év adatai alapján az ügyészség az esetek 60-70%-ában emelt vádat.
• A statisztikai adatok alapján  a bíróság kisebb valószínűséggel ítéli el a bántalmazást elkövető hivatalos személyeket, mint a civileket.
• Ráadásul ha elítélésre kerül sor, a bíróságok rendkívül enyhe büntetéseket alkalmaznak: az elmúlt 5 évben a bíróság az esetek 0-7%-ában szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést, a többi esetben felfüggesztett szabadságvesztést vagy pénzbüntetést kapott az elkövető. Az elmúlt 2 évben a bíróságok egy esetben sem alkalmaztak foglalkozástól eltiltást.
• Ha a rendőröket felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a belügyminiszter dönthet úgy, hogy ennek ellenére engedélyezi, hogy továbbra is rendőrként dolgozzanak. A belügyminiszter  rendszerint él is ezzel a jogkörével.
• A rendőrök nem kapnak az emberi jogokkal, a bántalmazás megelőzésével kapcsolatos alapos képzést. Az ügyészeket szintén nem képzik kellően ezen a területen.

A Magyar Helsinki Bizottság azért dolgozik, hogy elérje, hogy a rendőrök tisztességesen, jogszerűen dolgozzanak, semmilyen körülmények között ne bántalmazzák a civil személyeket. Ennek elérése érdekében javaslatokat tettünk a kormánynak, a Miniszteri Bizottságtól pedig azt kértük, hogy döntésével kötelezze a magyar államot arra, hogy komoly intézkedéseket tegyen a rendőri bántalmazások megelőzésére.

A Miniszteri Bizottságnak benyújtott észrevételeink itt és itt érhetőek el.