A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.
Bűnözők, ingyenélők, veszély, áradat – gyakran ilyen és ehhez hasonló sztereotípiákkal operál a magyar sajtó, amikor a migrációról, a bevándorlókról és a menekültekről tudósít. A Helsinki Bizottság tanulmánya 300 cikk alapján ezt a jelenséget veszi górcső alá.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elemzést készített az Alkotmánybíróságról szóló törvény javaslatáról. A szervezetek szerint az új szabályok alapján működő Alkotmánybíróság kevésbé lesz képes alkotmányvédelmi feladatainak ellátására, ezáltal növekszik a parlament hatalma és gyengül az alapvető jogok védelme.
A Magyar Helsinki Bizottság hiába véleményezte az ENSZ kínzás elleni egyezménye fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvény tervezetét, mivel azt a kormány az egyeztetési határidő lejárta előtt benyújtotta az Országgyűlésnek.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a hazai ombudsmanrendszer védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A … Tovább olvasom
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen véleményezte a szabálysértések újraszabályozásáról szóló törvény tervezetét. A két civil szervezet a tervezet több alkotmányellenes és nemzetközi jogba ütköző rendelkezésére mutat rá. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bárki börtönbe kerülhet, ha fél éven belül kétszer tilosban parkol. A tervezet alapján egytizennégy éves gyerek börtönbe kerülhet olyan meghallgatás alapján, ahol sem ügyvéd, sem szülő nem volt jelen.
Magyarország érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a Szerbián keresztül érkezett külföldiek menedékkérelmeit, azon téves feltevés alapján, hogy Szerbia biztosítja majd a védelmet számukra. Ez a gyakorlat ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 13. cikkében foglalt kötelezettségeivel.
2011. szeptember 21-én számos jogvédő szervezet munkatársai találkoztak a kormányzat képviselőivel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban az ENSZ emberi jogi felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlások további sorsának megbeszélése céljából.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai precedensértékű ítéletében megállapította, hogy Magyarország jogellenesen tartott fogva két elefántcsontparti menedékkérőt öt hónapon keresztül. Az ítélet több, a Magyar Helsinki Bizottság által régóta kifogásolt rendszerszintű problémát is jelez a magyarországi idegenrendészeti őrizettel kapcsolatban.
Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közösen tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség mondvacsinált okokra hivatkozva tiltotta meg 70 szakszervezetnek a Parlament elé és a Várba bejelentett tüntetését, semmibe véve a békés gyülekezés … Tovább olvasom
A civil szervezetek álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett módosítás lehetővé tenné, hogy az ügyész megtiltsa az ügyvéd részvételét a tanú kihallgatásán. Üdvözlendő fejlemény viszont, hogy a tervezet biztosítaná a fellebbezés lehetőségét a különleges biztonságú zárkába vagy körletbe helyezés ellen.
A Magyar Helsinki Bizottság a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti eseti bizottság felhívására tizenhét oldalas elemzést készített. A Helsinki Bizottság szerint az eseti bizottság mandátuma aggályos, mert lényeges kérdések vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor a bizottság által vizsgálandó egyes kérdések megfogalmazása nyilvánvalóan tendenciózus.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
Zsebre vágható brosúra készült az igazoltatás, szabálysértés, rendőrségi bejelentés esetére szóló hasznos tudnivalókról.
A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzést készítettek a Velencei Bizottság jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.
Az Európai Parlament holnap tárgyal a Velencei Bizottságnak a magyar Alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos kritikájáról. A magyar kormány deklaráltan semmibe veszi a korábban, például a szlovák nyelvtörvény ügyében még mértékadónak tartott szakértői testület véleményét. A Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztet: ahhoz, hogy hazánk ne iratkozzon ki a demokratikus európai államok sorából, a sarkalatos törvényeket az elmúlt egy évben megszokottól gyökeresen eltérő eljárásban, a Velencei Bizottság ajánlásainak figyelembevételével kell megalkotni.
Gubacsi kontra Magyarország
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Gubacsi kontra Magyarország ügyben hozott tegnapi döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát. A strasbourgi bíróság több mint tízezer eurót ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke által képviselt kérelmezőnek, akit előállítása során bántalmaztak a rendőrök.
Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke 2011. május 12-én beszédet mondott Moszkvában, a Moszkvai Helsinki Csoport megalakulásának 35. évfordulója alkalmából.
A Magyar Helsinki Bizottság számos olyan levelet kapott, amelyben azt róják fel a szervezetnek, hogy felemeli a szavát a romákat ért támadások kapcsán, de nem tesz így a romának vélt személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. Az egyik levélíróval Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője és Kőszeg Ferenc alapító elnök hosszas vitát folytatott, a levelezést az érintettek engedélyével publikáltuk a Beszélőben.