A pedagógusok követelései megalapozottak: gyakorlatilag nincs olyan összehasonlítás, amiben ne mutatkozna drámai kereseti hátrányuk más magyar diplomásokhoz, uniós kollégáikhoz vagy éppen a rendőrökhöz képest.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.
Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. Az elmaradt végkielégítésük, a felmondási időszakra járó fizetésük és kártérítés megítélését várják a bíróságtól. Az igazukat kereső munkavállalókat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.
Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.
Rendkívüli felmondással egy hete bocsátottak el öt tanárt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordulnak munkaügyi bírósághoz.
A bírák kirendelésének hazai szabályozása és az az alapján kialakult gyakorlat veszélyezteti a bírák függetlenségét. Emellett a bírósághoz forduló felek független és pártatlan bírósághoz és tisztességes eljáráshoz fűződő jogainak sérelmét eredményezheti.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
Óriási megtiszteltetés érte a kormány homofób és transzfób propaganda-népszavazását megbuktató civil szervezeteket: közös kampányukkal az egyik legrangosabb nemzetközi emberi jogi elismerés, a Václav Havel-díj döntősei közé jutottak.
A Fővárosi Törvényszék elnöke Szabó Gabriella bírót tavaly alkalmatlannak minősítette, ezért megszűnt megbízatása, nem ítélkezhet tovább. Erre azt követően került sor, hogy a bírónő az Európai Unió Bíróságához fordult egy menekültügyi szabály miatt, amit az uniós bíróság jogellenesnek is talált. Szabó Gabriella szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén. Pedig a hatékony jogorvoslat lehetősége mindenkit megillet, különösen igaz ez egy bíró esetében, akinél az elmozdíthatatlanság a függetlenség fontos feltétele. Ezért fordult most Szabó a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Az ombudsman szerencsés helyeken “a nép ügyvédje”, aki, ha kell, akár az állammal és intézményeivel szemben is kiáll az alapjogaidért. A te oldalodon áll, nem hatalomén. Magyarországon a szerencsés indulás után mára az illiberális rezsim egyik intézményes paravánjává tették ezt a nagyszerű jogintézményt, az alapjogok biztosát és hivatalát. A Magyar Helsinki Bizottság kisokosa az ombudsmanról.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata az első hatóerővel bíró, széleskörű jogi norma, amely egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján, 1789. augusztus 26-án hatályba lépett, és ki is nyomtatták.
A civilek arra kérik a minisztert, hogy a magyar bíróságok problémáit széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a bírák érdekképviseleti és önigazgatási szervei és a Velencei Bizottság bevonásával orvosolja.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ útmutatója azoknak szól, akik 2021. május 17-ig alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságra azt sérelmezve, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának megtagadásának következtében úgy szűnt meg a közalkalmazotti … Tovább olvasom
A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.
Tíz évvel ezelőtt Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Novák Katalin köztársasági elnök épp a múlt hónapban írta alá az Alaptörvény tizenegyedik módosítását.
Alapvető emberi jogként mindenkinek joga van a munkához, méltányos munkakörülményekhez és munkanélküliség elleni védelemhez. Ez azt jelenti, hogy mindenki számára adott kell, hogy legyen olyan munkahely és munkabér, amelyből meg tud élni (legalább létminimumon). Ennek a kikényszerítésének az eszköze a sztrájk. A sztrájk kollektív munkabeszüntetést jelent, ami a munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdeke miatt szerveződik.
Civil szervezetek álláspontja szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” módosítaná a társadalmi egyeztetés szabályait, csak látszatmegoldásokat kínál. A jogalkotásban való társadalmi részvétel erősítése fontos cél, de ahhoz elsősorban valódi kormányzati akaratra, a hatályos törvények érdemi végrehajtására és a törvényjavaslatban foglaltaknál jóval hatékonyabb garanciákra lenne szükség.
Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését. Az abban szereplő ajánlások szerint Magyarországon minden vizsgált területen alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulás évek óta nem tapasztalható. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy a jogállamisági problémák miatt Magyarország 28 milliárd eurós, vagyis több mint 11 ezer milliárd forint összegű vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el.
Miután a Kúria elnöke az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács új Etikai Kódexét, a négy civil szervezet közös beadvánnyal fordult a testülethez, hogy rámutassanak Varga Zs. András érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét.
Jogellenesen különböztette meg a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítványt – mondta ki a bíróság. Az Emberség Erejével Alapítvány egyike azoknak a civil szervezeteknek, amelyek velünk együtt nem voltak hajlandóak külföldi ügynökökként regisztrálni magukat a megbélyegző civiltörvény szerint.