Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.
2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenöt alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.
Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.
A kormány önkényes jogi szabályokkal próbálja ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közös tájékoztatójában megválaszoljuk a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy minél többen vagyunk, annál kevésbé jelent kockázatot a részvétel. A tájékoztatónk abban segít, hogy tudatos Pride-résztvevő lehess, és ha mégis eljárás indul ellened, akkor számíthatsz ránk!
A Pécsi Törvényszék ma rongálás miatt elítélte és megrovásban részesítette Heindl Péter jogász-pedagógust, aki piros festékkel írta át a CÖF plakátját, és festett rá paprikajancsit. Az alapjogi ügynek még nincs vége, Heindl megfellebbezte a másodfokú … Tovább olvasom
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére irányuló javaslat önkényes, alapvető jogelveket vesz semmibe, és a 20. század sötét korszakait idézi. Ez a javaslat semmilyen jogi próbát nem fog kiállni, és ezzel a kormány is tisztában van: célja a félelemkeltés és a hatalma fitogtatása, a társadalom polarizálása.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025. március 26-án tette közzé a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvény tervezetét. Ez felhatalmazást adna a … Tovább olvasom
A Budapest Pride „betiltását” szolgáló törvénymódosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmát. A Magyar Helsinki Bizottság segít neked, hogy megvédhesd őket.
A Fővárosi Törvényszék tegnap ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. Ilyenre utoljára az 1980-as évek elején került sor, a kommunista rezsim idején. Az ítéletet hozó bíróság megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
A jog feladata, hogy gátat szabjon az erősebb önkényének, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, méltányosabb világban élhessünk. Mi ezt a jogot védjük, ezért vagyunk jogvédők. A kormány jogfelfogása a közérdek helyett az önérdeket helyezi előtérbe, és az … Tovább olvasom
Továbbgyűrűzik az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) botránya. Újabb örökségvédelmi szakembernek kellett elmenni. Ő is a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordult, mert vélt véleménye miatt megtorlásként lefokozták és felére csökkentették a fizetését. Makai Istvánt is a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
A szabályellenesen megbízott rektor lemondott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) éléről. Ezzel együtt van szabályosan kiválasztott rektorjelölt: Vargha Balázs. Őt a szenátus szabályosan választotta ki 2023 novemberében, csakhogy az egyetem alapítványának kuratóriuma önkényesen nem terjesztett … Tovább olvasom
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
Van-e valami különbség a luxembourgi bíróság, az Európai Unió Bírósága, az EUB, az Európai Bíróság és az Európai Törvényszék között? Erről szól a Magyar Helsinki Bizottság képbe hozó összeállítása.
A Magyar Helsinki Bizottság abban segít Bátonyi Péternek, hogy állapítsák meg: jogszerűtlenül távolították el ügyfelünket, és ezért elégtétel jár neki. Őt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azonnali hatállyal bocsátotta el állásából, mert beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt visszásságokról a Partizán műsorában.
Gyors egymásutánban két kúriai alkalmazottal szemben is retorziót alkalmazott Varga Zs. András, a Kúria elnöke a működését érintő szakmai kritikák elhallgattatása céljából. A véleménynyilvánítás elfojtásával a Kúria elnöke a bírói működés alapvető garanciájától kívánja megfosztani alkalmazottait: attól, hogy jelezhessék a függetlenségük megsértését. Mindkettőjüket kifogástalan szakmai tevékenységük ellenére szankcionálta munkáltatójuk. A Kúria elnöke Kovács András bíró esetében a tanácselnöki megbízását függesztette fel, egy főtanácsadót pedig azonnali hatállyal elbocsátott.
Az alapvető jogok biztosához telepített területek, az egyenlő bánásmód intézményes védelme, az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni panaszrendszer és a kínzást megelőző mechanizmus nem működnek megfelelően. A Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság látleletet készített az ombudsmani intézmény kiüresítéséről.
A kormány továbbra sem teljesíti az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek jelentős részét. Nem tett megfelelő lépéseket az Európai Bizottság és a tagállamok által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében. Civil szervezetek friss értékelése szerint így jelenleg is számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, a közbeszerzésekkel, a jogalkotási folyamattal, az egyetemi autonómiával, a menedékkérők és a szexuális és nemi kisebbségek jogaival kapcsolatos kérdés megoldatlan. A 27 ún. „szupermérföldkőből” 10 máig nem teljesült. Mielőbb érdemi intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ország és polgárai hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.