Barion Pixel
Jelentkezz szept. 6-ig! Joghallgató gyakornokot keresünk Menekültügyi Programunkba

Kategória: Hírek

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése témakör szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Jogállam

Találatok száma: 498 db.



  • Siker: szabad a szivárványos menet Budapesten

    Továbbra sincs olyan indok, amely jogszerűen megalapozhatná a szivárványos menet megtiltását. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában, amikor tudomásul vette öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér … Tovább olvasom

  • Öt szervezet a Kúrián támadja meg a szivárványos felvonulás megtiltását

    Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án. 

  • A Kúrián folytatódik a kölcseys tanárok pere

    Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.

  • Sokba fog kerülni a magyar államnak a már felajánlott adó 1% lenyúlása 

    Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.

  • Megtiltották a szivárványos felvonulást Budapesten

    Öt jogvédő szervezet vonulást akart tartani a transz- és homofóbia ellen 2025. június 1-jén, a transz embereket ellehetetlenítő törvénymódosítások 5. évfordulójára az Andrássy úton, de a rendőrség megtiltotta. A tiltás újabb jele annak, hogy a hatalom a gyermekvédelem álcája mögé bújva korlátozza az alapvető szabadságjogokat.

  • Bírósághoz fordul az állami örökségrombolást leleplező szakember

    A Közszolgálati Döntőbizottság elutasította Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos panaszát. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezért bírósághoz fordul. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert nyilvánosság előtt leplezte le műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.

  • Feketelistákból még nem épült ország

    A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom

  • Vélemény a jogi személyek nyilvántartásáról és bírósági eljárásairól szóló törvénytervezetekről

    Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.

  • A kormány igazságügyi reformról szóló törvénytervezetének véleményezése

    A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.

  • Völner Pált tanúként hallgatták meg

    Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.

  • Mi az Alaptörvény? Miről rendelkezik? Ki és hogyan módosíthatja?

    2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenhét alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.

  • Az Alaptörvény 15. módosítása és a kapcsolódó törvények alapjogsértőek 

    Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság segítséget fog nyújtani a szakterületéhez tartozó ügyekben azoknak, akiket a módosítások nyomán jogsértés ér.

  • Kérdések és válaszok a 2025-ös Pride-dal kapcsolatban 

    A kormány önkényes jogi szabályokkal próbálja ellehetetleníteni a Budapest Pride-ot. A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Utcajogász közös tájékoztatójában megválaszoljuk a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket. Fontos, hogy minél többen vagyunk, annál kevésbé jelent kockázatot a részvétel. A tájékoztatónk abban segít, hogy tudatos Pride-résztvevő lehess, és ha mégis eljárás indul ellened, akkor számíthatsz ránk!

  • Az önkényvédelem dermesztő hatása

    A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása a kormányerő civilellenes intézkedéssorozatába illeszkedik bele — állapították meg hazai civil szervezetek vezetői egy kutatás szerint. A Civilizáció és a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából végzett interjúkutatás megállapításai szerint a szuverenitásvédelem néven futó intézményesített politikai eszközzel a kormánypárt szisztematikusan törekszik a vele szemben kritikus civil szervezetek visszaszorítására, elhallgattatására, valamint a félelem légkörének fenntartására.  

  • Az állampolgárság felfüggesztéséről: „szerte nézett s nem lelé honját a hazában” 

    A Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar állampolgárság felfüggesztésére irányuló javaslat önkényes, alapvető jogelveket vesz semmibe, és a 20. század sötét korszakait idézi. Ez a javaslat semmilyen jogi próbát nem fog kiállni, és ezzel a kormány is tisztában van: célja a félelemkeltés és a hatalma fitogtatása, a társadalom polarizálása. 




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság