A civilellenes törvény elfogadásának ötödik évfordulóján a Civilizáció koalíció felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a jogerős bírósági ítéleteket, amelyek gátat szabnának a hazai civil szervezetek megbélyegzésének. A hatályban tartott jogellenes igazgatási, büntetőjogi és pénzügyi előírások megnehezítik a civil szervezetek működését, és dermesztő hatásuk van a társadalom egészséges működésére.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.
A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.
Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.
Ha a sztrájknapon a Magyar Helsinki Bizottság helyettesítené a tiltakozó tanárokat az elmaradt óráikon, mi ezt a tananyagot adnánk le a diákoknak.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
A jogállamiság leépítése egyértelműen a kormány sara. A magas inflációban azonban csak “társtettes” a kormány. De van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között? Segíthet-e a pénzromlás lassításában az, ha újra lesznek független alkotmányos intézményeink, és a kormányerő végre békén hagyja a bíróságokat? A Magyar Helsinki Bizottság erre keresi a választ.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
A Belügyminisztérium nyílt pályázat alapján az Európai Unió Belügyi Alapok Monitoring Bizottságának tagjává választotta a Magyar Helsinki Bizottságot a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusra. Feladatunk, hogy a Belügyi Alapok alá tartozó három eszközből (a Belső Biztonsági … Tovább olvasom
Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
Az Európa Tanács 2016 óta várja, hogy Magyarország érdemi lépéseket tegyen a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is érintő Baka-ügy lezárása érdekében. A magyar kormány tétlensége és sokatmondó hallgatása az ügyben egyre kínosabb, különösen, hogy az igazságügyi szervezetrendszert érintő fontos garanciákról kellene számot adnia. A március elején tartott legutóbbi felülvizsgálat kapcsán a végrehajtást ellenőrző Miniszteri Bizottság felfigyelt arra is, hogy a Kúria elnöke az alkotmánybíróságtól kérte a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítését.
A közoktatási törvénytervezet rontaná a dolgozók munkajogi helyzetét, csorbítaná a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, erősen korlátozná szakmai autonómiájukat és növelné a kiszolgáltatottságukat a tankerületekkel szemben.
Hosszú évek után először nyílt lehetőségük a civil szervezeteknek arra, hogy véleményezhessék egy készülő jogszabály tervezetét és személyesen is egyeztethessenek a döntést előkészítő minisztériummal. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös … Tovább olvasom
Már azelőtt az egyik legismertebb kortárs afrikai ember volt, mielőtt 1984-ben Nobel-békedíjjal ismerték volna el a dél-afrikai apartheiddel szembeni tevékenységét. Miután megkapta a díjat, még kedveltebb lett. Kevés annyi díjazott volt, aki közismertséget képes lett volna annyi minden jó ügy érdekében felhasználni, mint Desmond Tutu.
A kezdetben újságírói, publicisztikai fordulatként induló fogalom szép karriert futott be kétszáz év alatt. Egy ideje már tudós elemzésekben is gyakran találkozunk a kleptokraták, kleptokrácia és a kleptokratikus szavakkal. A Magyar Helsinki Bizottság segít abban, hogy értelmezni tudjuk a jelenséget, és ne legyünk eszköztelenek az ellene való küzdelemben.
A kormány 2023. január 18-án tette nyilvánossá társadalmi egyeztetés céljából a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények módosításaira vonatkozó javaslatát. Bár a kormány a javaslat indokolásában „a magyar jogi környezet sajátosságainak félreértéséről” beszél, … Tovább olvasom
Hogyan juthat hozzá Magyarország a felfüggesztett európai uniós forrásokhoz? – tette fel a kérdést az Új Köztársaságért Alapítvány mai műhelykonferenciája. A rendezvényen ellenzéki politikusok, civil szakértő barátaink mellett a Magyar Helsinki Bizottság társelnökei is kifejtették … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) a hozzájuk érkezett gyakori kérdések alapján készült összeállítása a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segíti. A civil jogvédőknek az a … Tovább olvasom
Csak a tisztességesen és hatékonyan működő, a jogállami normákon alapuló államban lehet megbízni. Ezt üzeni a döntés az uniós forrásaink felfüggesztéséről – szögezi le a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság közös közleménye. A kormánynak, a társadalomnak és a civil szervezeteknek itt az alkalom arra, hogy érvényre juttassák az ország közös érdekét.