A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet által készített, nagyrészt angol nyelvű elemzések és összefoglalók az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban felmerülő aggályokról
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. A demokratikus államszervezet működésének védelmében vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről. Az államfői döntése megkönnyítése érdekében a három szervezet levélküldésre ösztönzi az öntudatos honpolgárokat.
A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért levélben fordult az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország Alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az Alaptörvény tervezett módosítását, mert az sérti a demokrácia és a jogállam értékeit.
Mivel az alkotmányosság és a jogállamiság érveire hivatkozás eddig hatástalannak bizonyult, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyílt levelében arra hívja fel a kormánypárti országgyűlési képviselők figyelmét, hogy az Alaptörvény-módosítás számukra is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat.
Velünk együtt több ügyfelünk kapott kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságától a magánnyugdíj-pénztári diszkrimináció kapcsán benyújtott kérelemre. A válaszunkat közzétesszük, és egyben mi a kérelmet visszavonjuk, mert a hatályos szabályozás megszüntette a jogsértést.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (a továbbiakban együtt: a Jogállamvédők) 2013-ban is folytatja együttműködését a jogállam alapértékeinek hatékony védelmére.
Tájékoztatjuk az indokolás nélküli elbocsátásuk miatt a Magyar Helsinki Bizottsághoz forduló volt kormány- és köztisztviselőket, hogy az elmúlt napokban kézhez vett strasbourgi döntések alapján sajnálatos módon úgy látjuk, hogy azok, akik a felmentésüktől számított hat hónapon belül nem fordultak az EJEB-hez, nem számíthatnak már előtte jogorvoslatra.
A bírói kényszernyugdíjazás miatt indult strasbourgi eljárásokban képviseletet nyújtó Magyar Helsinki Bizottság és Cech András ügyvéd közös közleménye az aktuális jogi helyzetről a nemzetközi fórum előtti eljárás kapcsán
Nem fogadta be a kormány fellebbezését a strasbourgi bíróság. Így jogerőre emelkedett az a döntése, amely kimondta: alapvető jogot sért az indokolás nélküli elbocsátás.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet álláspontja az előzetes regisztrációról
A kormányzati kommunikációval ellentétben a Velencei Bizottság legújabb, a módosított bírósági törvényekről szóló jelentésében továbbra is súlyos kritikákat fogalmazott meg. Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelentés szerint az ügyáthelyezésre vonatkozó szabályok továbbra sem felelnek meg a jogállami követelményeknek, az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogosítványai pedig továbbra is túl szélesek.
Az EKINT, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a mai napon találkoztak az Országos Bírósági Hivatal elnökével, dr. Handó Tündével, hogy megvitassák a három jogvédő szervezetnek a módosított bírósági törvények bírálatát tartalmazó elemzését.
2012. szeptember 25-én az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás az EP delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.
A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét.
A kormány tavaly gyökeresen átalakította a bírósági rendszert. A Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét és az eljárások tisztességességét – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Az elmúlt hetekben a korábbiakat követő újabb támadás érte a bírói függetlenséget Magyarországon. A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát.
Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.