Válaszunk a CÖF szóvivőjének állításaira, miszerint a civil jogvédő szervezetek nem foglalkoztak a 2006-os rendőrattakkal, mivel az nem fért volna bele a megrendelőnk portfóliójába. Kezdeményezi, hogy a külföldről érkező támogatásokat minden szervezet tüntesse fel és számoljon velük el. Nyitott kapukat dönget.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár tegnap nyolc civil szervezettel – egyebek mellett jogvédő egyesületekkel és a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolító alapítványaival – találkozott a Miniszterelnökségen.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.
A megváltozott nyugdíjszabályok miatt egyetlen forintnyi pénzt sem kap a magyar államtól a tarpai Tóth László, aki 60 nap híján 25 évig szolgált a határőrségnél meg a rendőrségnél, és beosztásából egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele most a strasbourgi bírósághoz fordult.
Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek az állításnak alátámasztására magyar civil szervezetek összefoglalták azokat a legfontosabb, 2010 óta tett kormányzati és jogalkotási lépéseket, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.
Azt már kezdjük megtanulni, mit jelent a kormánytöbbség számára az illiberális demokrácia. Rubovszky György, az Országgyűlés igazságügyi biztottságának elnöke szerint nem mást, mint a többség diktatúráját a kisebbség fölött. Érdemes hát felidézni, mi is valójában a sokat kárhoztatott liberális demokrácia. A Helsinki Bizottság szerint a helyes társadalmi berendezkedés legalapvetőbb elvei a liberális demokráciában valósulnak meg.
A kormány által működtetett egyeztetési mechanizmussal szakítás oka a civil szervezetek elleni kormányzati offenzíva. Döntésünkről szóló levelünket megküldtük Répássy Róbert államtitkárnak.
A kormányfő által bejelentett illiberális állam nem szolgálná a magyarok érdekeit, nem sikeresebbé tenné, hanem megnyomorítaná a nemzetet. Mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy az emberi jogok védelme „hazafias tett”, cselekvés azért, hogy országunk jobb hely legyen a benne élők számára. Reakciónk a miniszterelnök tusványosi beszédére.
A strasbourgi bíróság jogerős döntése szerint nem sérti az emberi jogok európai egyezményét, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek esetében a szolgálati nyugdíjat járandósággá alakították át és megadóztatják. A Magyar Helsinki Bizottság négy ponton kifogásolja a határozatot.
Az igazságügyi miniszter elnézést kért a tisztségéből jogellenesen elmozdított korábbi adatvédelmi biztostól. A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a magyar polgároktól kellett volna elnézést kérnie, a sajnálkozás pedig nem orvosolja a jogsértést. Minderről az alábbi nyílt levelet írták Trócsányi Lászlónak.
A Fővárosi Törvényszék mai ítélete szerint a Fidesz és Hoppál Péter szóvivő megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnévhez való jogát. A per tárgya egy sajtótájékoztatón elhangzott propagandaszöveg jogi megítélése volt. A párt szóvivője többek között azt állította, hogy a Helsinki Bizottság is egyike az amerikai pénzen kitartott „álcivil” szervezeteknek, amelyek megrendelésre járatják le az országot és a kormányt.
A Magyar Helsinki Bizottság szolidaritást vállal mindazon független és tisztességes civil szervezetekkel, amelyeknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) törvénytelen és nemzetközi szerződéssel ellentétes vizsgálatot folytat.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.
Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet olyan tanóramintákat készített középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat.
Múlt héten az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Választási Bizottság és az adatvédelmi hatóság is gyászos döntésekkel bizonyította, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak: az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények mondtak csődöt. A kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék. Kárörömöt azonban nem érzünk efelett, mert hisszük, hogy mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.
Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen csaltak az ajánlások összegyűjtése során. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért olyan választópolgárokat keres, akik ajánlásukkal támogattak egy jelöltet, és szeretnék kideríteni, hogy más jelöltek ajánlóívére is átkerültek-e a személyes adataik, tudtukon és akaratukon kívül.
Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.