Témakör: Menekültek és külföldiek jogai
Világszerte évente százezrek indulnak útnak háborúk, éhínségek, kínzás és üldözés elől menekülve. A biztonságosnak hitt Európában is gyakran elutasítás, fogvatartás és kitoloncolás fogadja a menekülőket. A kérelmezők többsége ugyan napokon-heteken belül továbbáll, a nálunk maradók jogvédelme mégis óriási feladat. Jelenleg a Helsinki Bizottság az egyetlen szervezet, amely menedékkérők magas színvonalú és ingyenes jogvédelmét biztosítja.
Rafat és Souhad
Rafat és Souhad palesztinként Irakban rendkívül nagy kiszolgáltatottságban éltek, és 2009-ben, még a polgárháború kitörése előtt Szíriába menekültek. Ott azonban 2011-től már nem volt biztonságban az életük, ezért továbbmenekültek Törökországba, ahol 2012-ben megszületett kisfiuk, Ruweid … Tovább olvasom
A Fidesz megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét
Jó hírneve megsértése miatt adott be keresetet tavaly májusban a Magyar Helsinki Bizottság. Az alperes a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség volt. A bíróság ma kimondta a jogsértést, a pártot nyilvános bocsánatkérésre és egymilliós sérelmi díjra kötelezte. Az ítélet arra is felszólítja a pártot, tartózkodjon a további hasonló jogsértésektől. Az ítélet nem jogerős.
Az ombudsman sem hajlandó kivizsgálni a röszkei oszlatást
A Magyar Helsinki Bizottság sajnálattal és értetlenséggel fogadja, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa úgy döntött: nem vizsgálja ki a horgosi–röszkei határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit. Így azt sem, hogy miért nem volt azonosító szám a TEK-eseken, megfelelően figyelmeztették-e a tömeget, és összességében jogszerű volt-e az a személyi sérülésekkel járó intézkedés. A civil jogvédők szerint az ombudsman indokai jogilag megalapozatlanok.
Jelentés a röszkei tranzitzónában tett látogatásról
A Helsinki Bizottság munkatársai 2015. október 2-án tettek monitorozó látogatást a menedékkérelmek elfogadhatósági vizsgálatára és külföldiek fogvatartására szolgáló létesítményben. A Helsinki Bizottság jelentése itt érhető el. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) válasza itt található. … Tovább olvasom
Tévhit: „Magyarországot elárasztják a menekültek”
Hazánk az európai migrációs krízis idején sem vált célországgá. A menedékkérők többsége nem szeretne itt maradni, Nyugatra tart. Igaz, 2015 augusztusa óta az üldözötteknek menedékjogot gyakorlatilag nincs is módjuk szerezni. Az utóbbi három évben ugrásszerűen … Tovább olvasom
Tévhit: „a bevándorlók nem dolgoznak, az állam tartja el őket”
Ez nincs így. Magyarország maga dönti el, az Unión kívülről kiket enged be területére. Az EU többi tagállamához hasonlóan így nálunk is csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és … Tovább olvasom
Tévhit: „a külföldiek körében magas a bűnözés”
A Legfőbb Ügyészség adatai szerint 2012-ben 4756 bűncselekményt követett el külföldi állampolgár. Ez az év során elkövetett 472 236 bűncselekmény csupán 1%-a, ami kevesebb, mint a külföldi állampolgárságú migránsok lakossági aránya. Ráadásul a … Tovább olvasom
Tévhit: „a menedékkérők nagyfokú ragályveszélyt jelentenek”
Nem árt az óvatosság, de pánikra nincs ok. A menekültügyi eljárás részeként a menedékkérők egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely kifejezetten a közegészségügyi, járványügyi szempontokra összpontosít. A hatóságok túlterheltsége ugyan nyilvánvalóan nem javította a vizsgálatok hatékonyságát … Tovább olvasom
Tévhit: „aki nemzetközi fórumokon küzd a menekülők jogaiért, az hazaáruló”
A nemzetközi bírósághoz fordulni nem bűn. A kormány is a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordul, mert nem ért egyet az európai menekültügyi kvótákkal. A Helsinki Bizottság – az Európa Tanács egyik tagországában működő civil szervezetként … Tovább olvasom
Tévhit: „az illegális határátlépés bűncselekmény, a menekülő bűnelkövető, ha nem a határátkelőn keresztül jön ide”
A menekültügyet rendező genfi egyezmény a menedéket nyújtó ország területén jogtalanul tartózkodó menekültekre vonatkozó 31. cikke egyértelműen fogalmaz: a szerződő államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel a menedékkérőket. Az … Tovább olvasom
Tévhit: „a muszlim menekülők potenciális terroristák. Integrációjukra nincs esély, eleve el kellene utasítani őket”
A genfi egyezmény jó okkal tiltja, hogy például vallási vagy világnézeti alapon, esetleg származási ország szerint különbséget tegyünk az üldözöttek között. Ilyesfajta diszkriminációt a magyar törvények is tiltanak. Az iszlamista terroristák összemosása a muszlim vallású … Tovább olvasom
Az ombudsmannak kellene vizsgálni a röszkei oszlatást
2015. szeptember 16-án a TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján Magyarország területére belépő külföldiek tömegére. A rendőrség ellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek. A … Tovább olvasom
Válaszunk egy KDNP-s képviselő nyílt levelére
A levél tartalma itt olvasható: http://vs.hu/kozelet/osszes/nyilt-levelben-sorosgyorgyozve-ment-neki-a-jogvedoknek-egy-kdnp-s-1106 . A Magyar Helsinki Bizottság válasza pedig az alábbiakban: *** Tisztelt Képviselő Úr! Megkaptuk nyílt levelét, amelyre röviden az alábbiak szerint válaszolunk: 1. Ha egy szervezetnek ír levelet, akkor érdemes a … Tovább olvasom
Vedd ki a részed! (2015-2016)
A „Vedd ki a részed!” című, a Holland Királyság Külügyminisztériumának támogatásával megvalósuló projekt a tájékozott közösségi részvétel és a jogtudatosság elősegítését célozta a hazai középiskolákban és felsőoktatásban tanuló korosztályban. A partnerszervezetekkel (Átlátszó.hu, Eötvös Károly Intézet, NIOK Alapítvány, Társaság … Tovább olvasom
Tilos menedékkérőket indoklás nélkül őrizetben tartani
Nabil és mások kontra Magyarország
Ki kell vizsgálni a röszkei tömegoszlatást
A Magyar Helsinki Bizottság elhamarkodottnak találja, hogy a kormány szakszerűnek és arányosnak tekinti a rendőrség röszkei tömegoszlatását. Ezt csak független és szakszerű vizsgálat állapíthatja meg, amelynek több kérdést is tisztáznia kell.
Nyilatkozat az új menekültügyi szabályozás és gyakorlat botrányáról
A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság közös nyilatkozata a szeptember 15. óta hatályos menekültügyi szabályokról és hatósági gyakorlatról.
A Helsinki Bizottság válasza az igazságügyi tárcának
Az Igazságügyi Miniszérium (IM) közleményben vitatja civil jogvédő szervezetünk bírálatát a határzárral kapcsolatos büntetőjogi módosításokról. Mi megfontoltuk a tárca érveit, de nem találtuk őket meggyőzőnek, így kitartunk álláspontunk mellett, amelyet most mélyebben is kifejtünk.
Az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. (1) cikkének alkalmazásáról
Az UNHCR és a Legfőbb Ügyészség álláspontja, valamint a Helsinki Bizottság tapasztalatainak összefoglalása az 1951. évi Genfi Egyezmény 31. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és alkalmazásáról