#Falfirka kisokos Megvan a véleményed, és látványosan ki is nyilvánítanád?

Témakör: Jogállam

Abban az államban szabadok a polgárok, ahol a döntéseik következményei előre kiszámíthatóak, ahol nemcsak rájuk vonatkoznak világos, átlátható szabályok, hanem az állami szervekre is. Ahol az emberek tudják, mit vár el tőlük az állam, de tudják azt is, mit várhatnak el ők az államtól. Ezért fontos, hogy a magyar demokrácia jogállamként működjön: ezért lépünk fel a jogállamiság védelmében.

A témáról bővebben

Régebbi tartalmat vagy dokumentumot keresel? Használd a keresőnket!




                

Találatok szűrése kategória szerint


Bekapcsolt szűrő(k): Hírek

Találatok száma: 363 db.



  • Mi a „választási autokrácia”: jelentése, megnyilvánulása Magyarországon

    Egyre többen használják Magyarország kormányzati rendszerének leírására a „választási” vagy választásos autokrácia fogalmát. De miről is van szó? Hogyan fér össze az autoriter rezsim a legfontosabb demokratikus intézménnyel, a népképviseleti választással? A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelekjéből megtudhatod.

  • EU-támogatások: milyen feltételek mellett juthat hozzá ezekhez Magyarország? 

    A kormány jogállamrombolása, antidemokratikus és alapjogsértő működése miatt több uniós eljárás is folyik. Amíg az ezekben feltárt problémákat a magyar állam nem oldja meg, addig nem részesülünk uniós forrásokból. A Magyar Helsinki Bizottság kérdezz-felelek formában mutatja meg, hol is állunk 2023 nyarán, és hogyan lehetne elkerülni a katasztrófát.

  • Mi az NGO jelentése? Milyen típusú NGO-k vannak?

    Mostanában egyre többet hallani az „endzsíó” kifejezést. Úgy lett belőle közkeletű magyar szó, hogy sokan nem tudják, mit is takar valójában. Ha a kormány szótárából indulnánk ki, akkor valami sejtelmesen, ármányosan és népellenesen működő bajkeverőkre kellene gondolni. A Magyar Helsinki Bizottság összeállításából kiderül, hogy erről szó sincs, ennek éppen az ellenkezője igaz: ezek a szervezetek átláthatóan, szilárd értékek alapján és a közjóért tevékenykednek.

  • A Magyar Helsinki Bizottság közadatpert indított a Kúriával szemben 

    A Kúria azt sem hajlandó megmondani, hogy véleményezte-e az igazságügyi reformmal kapcsolatos törvénytervezeteket. A végtelenül egyszerű kérdésre csak igent vagy nemet kellene mondania, mégsem teszi. A Magyar Helsinki Bizottság szeretné megismerni a Kúria szakmai álláspontját a bevezetett igazságügyi reformról, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordult. 

  • Képzés az uniós Alapjogi Chartáról

    Június közepén a Magyar Helsinki Bizottság a TASZ-szal közös CharterWise projektjükben két és fél napos képzést tartottak az Európai Unió Alapjogi Chartájáról és az alapjogok érvényesítéséről érdekképviseleti és szakszervezeteknek. Az együtt töltött idő meghozta gyümölcsét, … Tovább olvasom

  • Hajtsa végre a kormány a civileket védő ítéleteket!

    A civilellenes törvény elfogadásának ötödik évfordulóján a Civilizáció koalíció felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a jogerős bírósági ítéleteket, amelyek gátat szabnának a hazai civil szervezetek megbélyegzésének. A hatályban tartott jogellenes igazgatási, büntetőjogi és pénzügyi előírások megnehezítik a civil szervezetek működését, és dermesztő hatásuk van a társadalom egészséges működésére.

  • Az igazságügyi reformcsomag véleményezése

    Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvényt. A magyar kormány azt állítja, hogy az Európai Unió által befagyasztott pénzek lehívásához szükséges és a bíróságok függetlenségének helyreállítása érdekében előírt négy szupermérföldkő mindegyikét teljesítette.

  • Házszabály-ellenes a kormány eljárása a bírósági törvénycsomaggal kapcsolatban

    A jogállamiságot megcsúfoló jogalkotás keretében kívánja átvinni a kormány az országgyűlésen a jogállamisági feltételek teljesítése körében elvárt egyik legfontosabb reformcsomagot. A kormánytöbbség egy bevett jogalkotási trükköt alkalmazva néhány nap leforgása alatt, a nyilvános vita lehetőségét a lehető legszűkebbre szabva akarja törvényi erőre vinni a javaslatát – állapítják meg civil jogvédők közös értékelésükben. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása.

  • Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

    Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek.

  • Jogszerűtlen volt a Karmelita elkordonozása a Telex újságírói elől

    A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.

  • Mik az infláció okai? Hogyan köthető a folyamat a jogállamiság lebomlásához?

    A jogállamiság leépítése egyértelműen a kormány sara. A magas inflációban azonban csak “társtettes” a kormány. De van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között? Segíthet-e a pénzromlás lassításában az, ha újra lesznek független alkotmányos intézményeink, és a kormányerő végre békén hagyja a bíróságokat? A Magyar Helsinki Bizottság erre keresi a választ.

  • Kölcseys tanárok: az igazság a mi oldalunkon van

    Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ. 

  • Legfőbb ideje véget vetni a kormány korlátlan veszélyhelyzeti felhatalmazásának

    Három éve hirdette ki először a kormány a veszélyhelyzetet, amit egy nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint május végétől újabb 180 nappal meghosszabbítanának. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség.

  • A strasbourgi bírósághoz fordulhatnak a jogaiktól megfosztott katonák 

    Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített. 




Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság