Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kiszolgáltatottá válik az állam hatalmával szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság első fokon pert nyert az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint 16 budapesti kerületi kapitányság ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. Az alpereseket a bíróságok arra kötelezték, hogy közöljék a területükön 2007-ben és 2008-ban kirendelt védők nevét és az általuk vitt ügyek számát.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése miatt, amelynek értelmében a bevándorolt vagy letelepedett státusszal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokkal nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony. A közalkalmazottak jogállásáról … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság véleményezte a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és az elzárás végrehajtásáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. A Bizottság üdvözli, hogy a már igencsak régóta felülvizsgálatra szoruló ágazati jogszabály reformja újra napirendre került, mindazonáltal a kodifikált szöveg több helyen hiányos, illetve pontosításra szorul.
A Legfelsőbb Bíróság a „kordonügyben” kimondta: a Kossuth tér 2006 őszi lezárása olyan rendőri intézkedésnek minősül, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének a Kossuth tér lezárására vonatkozó panaszát a rendőri szervnek érdemben kell vizsgálnia.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda álláspontja szerint a feloszlatott Magyar Gárda uniformisának viselése önmagában jogellenes, mert ellentétes a feloszlatásról szóló jogerős bírói ítélet rendelkezésével. Ezért azok a gyülekezések, melyeken a résztvevők az egyenruhát viselik, jogszerűen oszlathatók fel ugyanazon okból, amiért a Magyar Gárdát feloszlatták: az ilyen gyülekezés sérti mások szabadságát és jogait.
A Helsinki Bizottságról szóló valótlan állításainak helyreigazítására kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Nemzetet és a Magyar Nemzet Online-t.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Magyar Helsinki Bizottság, az Európai Roma Jogok Központja és a Társaság a Szabadságjogokért szükségesnek tartja, hogy mihamarabb tisztázódjon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) romák elleni sorozatgyilkosságok felderítése kapcsán betöltött szerepe.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. augusztus 28-án nyílt levélben fordult dr. Sólyom László köztársasági elnökhöz és a parlamenti pártok vezetőihez, hogy jutassák kifejezésre: fontosnak tartják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) polgárok másokkal egyenlő jogait … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság szerint a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának megakadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor.
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
A jogállam támaszai címmel jelent meg 2009. július 27-én a Népszabadságban Kádár Andrásnak, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének válasza Szikinger István cikkére a július 4-i, Erzsébet téri tüntetés kapcsán.
A Magyar Helsinki Bizottság fenntartja a 2009. július 4-i tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját: a Magyar Gárda Mozgalom keretében tüntetések nem tarthatók, mivel ez sérti mások jogait és szabadságát. Álláspontunk szerint ezért a Jobbik Magyarországért által 2009. … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren megtartott, előre megszervezett, de nem bejelentett demonstráció nem minősül spontán tüntetésnek.
A július 4-én egyéb helyszínekre bejelentett tüntetéseket a rendőrségnek tudomásul kellett volna vennie, azokat a gyülekezési törvény alapján nem lehetett volna megtiltani. A bejelentőknek bírósághoz kellett volna fordulnia a tiltó határozatok ellen, de ezt nem tették meg.
Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el (antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt), s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. Az oszlatás során alkalmazott intézkedések (pl. előállítások) és kényszerítőeszközök (pl. könnygáz-használat) jogszerűségét – így szükségességét és arányosságát – esetenként, az egyedi panaszok kapcsán kell megvizsgálni.
Az ítélőtábla döntésének értelmében a Magyar Gárda mozgalom tevékenységénél fogva sérti mások jogait és szabadságát. Bár önmagában az egyenruha viselése nem jogellenes, a mozgalom vezetése és a feloszlató határozat elleni nyílt engedetlenségre uszítás bűncselekmény, s a mozgalom keretei között rendezvények nem szervezhetők.
Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt.
Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan a Pécsi Ítélőtábla június 16-i döntése, amely foglalkozástól eltiltás nélkül pénzbüntetésre enyhítette a két értelmi fogyatékossággal élő személyt durván megalázó csurgói rendőrökre első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést.
A Magyar Helsinki Bizottság 2009. április 10-én megdöbbenését fejezte ki egy 83 éves, beteg hölgy távollétében elrendelt előzetes letartóztatása miatt. 2009. április 17-én a Tatabányai Városi Bíróság megszüntette a hölgy előzetes letartóztatását. A Helsinki Bizottság … Tovább olvasom
2009. április 16-17-én a Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen konferenciát szervezett a kirendelt védői rendszerről és a hatékony védelemhez való jogról. A rendezvényen gyakorló szakemberek, bírák, ügyvédek vitatták meg, hogy miként lehetséges a … Tovább olvasom
Civil szervezetek örömmel fogadták, hogy az új Polgári Törvénykönyv parlamenti vitája során három képviselő olyan módosító javaslatot terjesztett be, amely lehetővé tette volna az élettársak számára, hogy örökbefogadják élettársuk vérszerinti gyermekét. A mintegy 350 módosító javaslatról szóló … Tovább olvasom
Közös közlemény dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009. április 2-i nyilatkozatáról Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, dr. Szabó Máté 2009. április 2-án, a FigyelőNeten megjelent interjúban többek között kijelentette, létezik „etnikai alapon kategorizált … Tovább olvasom