A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához fordult, kérve, hogy kezdeményezze az új Büntető Törvénykönyv „három csapásként” ismert rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
Ez a kényszerzubbony nem durva vászonból, gurtniból meg acélkapcsokból készül. Ezt üstben főzik, lombikban párolják le, orvos adagolja, injekciós tűvel és pirulákban osztják ki. A gond, hogy olyanoknak is, akik nem szorulnak rá, de mert … Tovább olvasom
A Helsinki Bizottság által készített angol nyelvű elemzés röviden összegzi a menekültügyi joganyagot érintő legfontosabb változásokat.
A Velencei Bizottságnak az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéséhez fűzött kormányzati kommentár rámutat arra, hogy a magyar kormány egyrészről játékszernek, másrészről saját hatalma biztosítékának tekinti az alkotmányt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a parlamenti ülésszak zárásaként a Kormány Alaptörvényhez való viszonyát elemezte.
A Helsinki Bizottság továbbra sem támogatja a menedékkérők őrizetét, és szorgalmazza az őrizet bírósági felülvizsgálata hatékonyságának javítását.
A Helsinki Bizottság, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete (UNHCR) és az Országos Rendőr-főkapitányság közötti háromoldalú együttműködés keretében végzett határmegfigyelő tevékenység 2006 óta folytatódik három határszakaszon.
A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.
Magyar panaszosoknak adott igazat az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága. Kimondta, hogy az állam megsértette az ő és más fogyatékos emberek jogát, mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a bankautomatákat a vakok is önállóan használhassák.
Ellenőrizhető névjegyzékek nélkül nincs tiszta választás. A Magyar Helsinki Bizottság és más civil szervezetek nem látják biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tiszta legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjék –, konkrét teendőket fogalmaztak meg.
A trafikbotrány ügyében eddig is számos személy és szervezet tiltakozott. Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság ezúttal az országos botrány alkotmányjogi dimenzióiról tájékoztatja a közvéleményt.
A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.
A Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestülethez fordult ügyfele, V. érdekében, akit 2013. március 30-án éjszaka a Sirály nevű közösségi térben a Negyed6Negyed7 Fesztivál keretében megrendezett kulturális programon „fokozott ellenőrzés” keretében igazoltattak, majd ruházatát átvizsgálták.
A CPT megfigyelőivel személyesen is találkozott a Helsinki Bizottság, valamint többek között a külföldiek fogvatartásáról, az idegenrendészeti fogdákon tapasztaltakról is beszámolt a testület 2013-as magyarországi látogatása alkalmával.
A Magyar Helsinki Bizottság április 16-án az alapvető jogok országgyűlési biztosánál kezdeményezte, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróságnál (AB) indítványozza az Alaptörvény 4. módosításának megsemmisítését. Ma Szabó Máté – osztva álláspontunkat – az AB-hez fordult.
A Dublini rendelet alkalmazásának összehasonlítása 11 tagállam gyakorlata alapján.
Újabb elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 23-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az EKINT képviselői az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos aggályaikat osztották meg a Velencei Bizottság delegációjával.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és az Eötvös Károly Intézet által készített, nagyrészt angol nyelvű elemzések és összefoglalók az Alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban felmerülő aggályokról
Elmarasztaló strasbourgi ítélet született 2013. április 16-án egy magyar kérelmező előzetes letartóztatásával kapcsolatban. A kérelmezőt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke képviselte.