A rendőrség drograzziát tartott a gödi homokszigeten. A rajtaütés során 13 fiatalt állítottak elő. Egyeseket hátrabilincseltek, megalázó és fájdalmas testhelyzetre kényszerítettek. Gumicsónakkal vitték őket partra, de az emberekre nem adtak mentőmellényt, a megbilincseltekre sem. Egyiküket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a panaszeljárásban.
Ötven éve írták alá a Helsinki Záróokmányt, az európai biztonságot erősítő egyezményt. Az azóta tartó Helsinki-folyamat egyértelművé tette: erős civil társadalom nélkül az európai béke is veszélybe kerül, az emberi jogok megsértése pedig nem tekinthető belügynek, amit szuverenitási ürügyekkel el lehetne leplezni.
Az Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt, amely 28 törvény módosítását felölelő igazságügyi reformot valósít meg. A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetet az Amnesty International Magyarország és a … Tovább olvasom
Magyar és angol nyelven is elérhető a Magyar Helsinki Bizottság 2024-es tevékenységéről szóló éves beszámoló. Civil jogvédő egyesületünk tavaly mintegy 4000 ügyfélnek nyújtott jogi segítséget, és 15 ügyben járt el sikeresen a strasbourgi bíróságon. Minden nehézség ellenére a tavalyi is eredményes év volt Magyarország legrégebbi emberi jogi szervezetének történetében.
A hazai börtönökben sok száz – vagy akár ennél is több – fogyatékossággal élő ember raboskodik. Az intézetek felében még sincs akadálymentesített zárka, nem biztosítanak megfelelő feltételeket. A Magyar Helsinki Bizottság célja, hogy rabtársaikkal egyenlő körülmények között élhessenek a fogyatékos emberek, és azt a büntetést töltsék le, amit a bíróság kiszabott, ne járjon extra hátránnyal a fogyatékosság.
Ez a tájékoztató abban segít eligazodni, hogy hogyan lehet megosztani a fogvatartottak EESZT-ben tárolt egészségügyi dokumentumait a hozzátartozóikkal.
Nagy jelentőségű ítéletet hozott a strasbourgi bíróság. Három menekülőnek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek kell igazságos elégtételt a fizetnie a magyar államnak, mert alapjogsértően toloncolta ki őket az országból. Az ítélet azt is előírja a kormánynak, hogy sürgősen intézkedjen a menedékkérők kollektív kiutasításának leállítása érdekében.
A gyülekezési szabadság jogellenes korlátozásával és az abból fakadó bizonytalansággal a kormány nemcsak az alapjogaikat gyakorló embereket, az őket képviselő jogvédő szervezeteket és a Budapest Pride szervezőit, hanem a rendőrséget is szinte lehetetlen helyzetbe hozta. A szombati történelmi Budapest Pride a kormány minden szándéka és próbálkozása ellenére óriási siker lett, amelynek békés és biztonságos megrendezéséhez a gyülekezési hatóság elmúlt években megszokott szakszerű biztosítási munkája is elengedhetetlen volt. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.
A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A négy leggyakoribbra próbálunk válaszolni kissé részletesebben.
71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett.
2025. június 7-től van egyetlen olyan tényállás a szabálysértési törvényben, amely miatt ha megbírságolnak, nincs halasztó hatálya a jogorvoslatnak, vagyis a bírságot akkor is ki kell fizetni, ha egyébként még folyik az eljárás. A Szabálysértési Munkacsoport közleménye.
Június 20-án ünnepeljük a menekültek világnapját világszerte. Eközben nálunk a menekült szitokszó lett, és az idegenellenességre átfogó kormányzati politika épül. Az üldözöttek civil jogvédelmét hivatásának tekintő Magyar Helsinki Bizottság elutasítja ezt. Menekült ügyfelei éppen most nyertek meg két újabb pert a strasbourgi bíróságon. Mindkét ügyben gyerekek (köztük beteg gyerekek) voltak a magyar hatóságok jogsértéseinek áldozatai.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleménye.
Egy nappal azután, hogy Varga Zs. András döntése miatt jogerősen pert veszített a Kúria egy tanácselnöki tisztségéből önkényesen felfüggesztett kúriai bíróval szemben, szerdán egy egykori kúriai főtanácsadó nyert pert a Kúriával szemben a kúriai elnök döntése miatt. A főtanácsadót egy szakmai vélemény miatt küldte el Varga – a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint törvénysértően.
Az egyik komáromi állami iskolában elbocsátottak egy tanárt, aki fel akarta tárni a gyerekek elleni szexuális visszaéléseket. Bár még csak figyelmeztetése sem volt 24 éves pályája során, már nem érettségiztetheti le osztályát. Balla István bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hirdetett ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A jogerős ítélet megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
A végtaghiányos idős férfi a koronavírus-járvány kellős közepén került börtönbe, ahol nem biztosították számára az emberhez méltó elhelyezés minimális feltételeit sem. Richter Gyula ügye rendszerszintű kérdéseket vet fel arról, hogy miként bánik a hazai büntetés-végrehajtás a fogyatékossággal élő fogvatartottakkal. A most zajló személyiségi jogi pere nemcsak az ő sorsáról szól, hanem arról is, hogy milyen lemaradásban van a börtönrendszer.
Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét leplezte le. Az egykori kormányfőtanácsos most bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a biztosjelölt kiválasztása kapcsán.