A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
A rendőrségnek egymilliót kell fizetni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A büntetlen előéletű családapát alap nélkül gyanúsították meg, megalázóan állítottak elő, és az ellene indított eljárásról tévesen és felhatalmazás nélkül tájékoztatták a kerületi önkormányzatot. Az ítélet nem jogerős.
Továbbra sincs olyan indok, amely jogszerűen megalapozhatná a szivárványos menet megtiltását. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában, amikor tudomásul vette öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér … Tovább olvasom
Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án.
Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.
Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.
Öt jogvédő szervezet vonulást akart tartani a transz- és homofóbia ellen 2025. június 1-jén, a transz embereket ellehetetlenítő törvénymódosítások 5. évfordulójára az Andrássy úton, de a rendőrség megtiltotta. A tiltás újabb jele annak, hogy a hatalom a gyermekvédelem álcája mögé bújva korlátozza az alapvető szabadságjogokat.
Elbukott Pál Norbert kormánybiztos akciója, hogy a Kúrián torpedózza meg azt a jogerős ítéletet, amely tisztességes eljárást biztosítana kárpátaljai menedékes családoknak. Most már végleges: a kormánybiztosnak végre alakilag szabályos határozatokat kell hoznia.
A Közszolgálati Döntőbizottság elutasította Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos panaszát. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezért bírósághoz fordul. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert nyilvánosság előtt leplezte le műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.
A Magyar Helsinki Bizottság hét éven át, egy civil szervezet által használható sokféle eszközzel – kutatásokkal, jogi eljárásokkal, nyilvános kampányokkal, nemzetközi és hazai érdekérvényesítéssel, érintetti csoportok szervezésével – dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartási jogai ne szenvedjen szükségtelen és embertelen korlátozásokat.
Homofóbia, bifóbia és transzfóbia ellen és a szabad gyülekezésért vonult fel négy civil szervezet ma délután Budapesten az Andrássy úton. A rendőrség tudomásul vette és biztosította a tüntetést.
A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom
Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
Hiába van magyar felesége, magyar lánya, hiába élt Magyarországon jogszerűen már 31 éve, mégis kiutasították a török édesapát. Még azt sem tudhatta meg, miért számít kockázatosnak a jelenléte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy hatmillió forintos igazságos elégtételt ítélt meg számára, mert a magyar állam úgy utasította ki az országból, hogy nem biztosított tisztességes eljárást és megfelelő bírósági jogorvoslatot sem. Orhan Demircit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A bíróság közösség tagja elleni erőszak miatt ítélt el egy férfit, aki társaival együtt politikai alapú gyűlölete miatt támadt sétáló antifasiszta fiatalokra. Fontos, hogy korábban az ügyészség nem volt hajlandó vádat emelni a most 1 év börtönre ítélt elkövető ellen. Az áldozatoknak csak pótmagánvádas perben a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült kiharcolni az ítéletet.
Az oroszok intenzív rakéta- és dróntámadást indítottak a napokban Ukrajna és fővárosa, Kijev ellen. A magyar kormány eközben kárpátaljai, zömében magyar ajkú családok százainak nem hajlandó támogatott lakhatást biztosítani. Sokuk így kénytelen visszatérni a háborús Ukrajnába – figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság.
A kormány 2025. április 17-én, a húsvéti szünet előtt egy nappal hozta nyilvánosságra társadalmi egyeztetés céljából az igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó javaslatát. A tervezet szerint az új törvény az „igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése” érdekében szükséges. A szándékolt módosítások azonban több esetben a fenti célokkal ellentétes hatással járnának. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság határidőn belül elkészítették és az Igazságügyi Minisztérium felé benyújtották közös véleményüket.
Folytatódott a Magyar Helsinki Bizottságnak az Igazságügyi Minisztérium (IM) ellen indított személyiségi jogi pere. A bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a minisztérium képviseletében az akkor parlamenti államtitkár Völner Pál sajtónyilatkozataival megsértette-e a civil jogvédő egyesület jó hírnevét.
2011-ben Magyarország Alaptörvénye felváltotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Ez az azóta tizenöt alkalommal módosított, toldozgatott-foldozgatott dokumentum nem alkalmas arra, ami egy alkotmánynak alapvetően a feladata lenne: hogy meghatározza a hatalom korlátait és biztosítsa az állampolgárok jogait. Ehelyett az Alaptörvény a kirekesztés, a félelemkeltés és a hatalommaximalizálás eszközévé vált.