Az egyik komáromi állami iskolában elbocsátottak egy tanárt, aki fel akarta tárni a gyerekek elleni szexuális visszaéléseket. Bár még csak figyelmeztetése sem volt 24 éves pályája során, már nem érettségiztetheti le osztályát. Balla István bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hirdetett ítéletet abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András két évre függesztette fel Kovács Andrást bírói tanácselnöki pozíciójából. A jogerős ítélet megsemmisítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel annak meghozatalára az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt. A kúriai bírónak a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje nyújt képviseletet.
A végtaghiányos idős férfi a koronavírus-járvány kellős közepén került börtönbe, ahol nem biztosították számára az emberhez méltó elhelyezés minimális feltételeit sem. Richter Gyula ügye rendszerszintű kérdéseket vet fel arról, hogy miként bánik a hazai büntetés-végrehajtás a fogyatékossággal élő fogvatartottakkal. A most zajló személyiségi jogi pere nemcsak az ő sorsáról szól, hanem arról is, hogy milyen lemaradásban van a börtönrendszer.
Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét leplezte le. Az egykori kormányfőtanácsos most bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
A rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását – döntött ma a Kúria. A hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.
Húsz civil szervezet nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, amelyben arra kérik: az alapvető jogok új biztosát átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárás során válassza ki, és folytasson széles körű, érdemi konzultációt a civil és szakmai szervezetekkel a biztosjelölt kiválasztása kapcsán.
A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért) már korábban június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását.
A rendőrségnek egymilliót kell fizetni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A büntetlen előéletű családapát alap nélkül gyanúsították meg, megalázóan állítottak elő, és az ellene indított eljárásról tévesen és felhatalmazás nélkül tájékoztatták a kerületi önkormányzatot. Az ítélet nem jogerős.
Továbbra sincs olyan indok, amely jogszerűen megalapozhatná a szivárványos menet megtiltását. Ma délelőtt a rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában, amikor tudomásul vette öt jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér … Tovább olvasom
Bíróságon támadják meg a jogvédők az LMBTQI-tüntetés megtiltását. A céljuk az, hogy a tiltás alapjául szolgáló márciusi törvénymódosítást, ami a gyermekvédelem ürügyére hivatkozva a gyülekezési jog felszámolását célozza, bíróság ítélje meg. A jogorvoslati eljárás mellett az idei Budapest Pride Felvonulás a kormányzati megfélemlítés ellenére meg lesz rendezve június 28-án.
Ötből négy tanár azonnali hatályú elbocsátását is rendben lévőnek találta a Fővárosi Ítélőtábla. Ezért az ő esetükben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így a négy pedagógus nemhogy kártérítést nem kap, hanem neki kell az ötmilliós perköltséget kifizetni. A kollégáik sztrájkjogáért, magasabb bérért és a közoktatás megújításáért polgári engedetlenséget vállaló tanárok most a Kúriához fordulnak a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Tanítanék Mozgalom pedig gyűjtést indít a pereskedés költségeinek összegyűjtésére.
Nyilvánvalóan sérti az Alaptörvényt és a Magyarországra kötelező nemzetközi szerződéseket az az „ellehetetlenítési” törvény javaslatához benyújtott fideszes módosító, amely szerint a már megtett 1%-os felajánlások sem kerülhetnének a feketelistázott szervezetekhez, és azokat a NAV egyszerűen átcsatornázná egy állami alapítványhoz. Azonban azok a szervezetek, amelyek így elesnek a felajánlott összegtől és maguk a felajánlók is panasszal fordulhatnak előbb az Alkotmánybírósághoz, majd az emberi jogok strasbourgi bíróságához. Ehhez a Magyar Helsinki Bizottság panaszminták közzétételével fog segítséget nyújtani.
Öt jogvédő szervezet vonulást akart tartani a transz- és homofóbia ellen 2025. június 1-jén, a transz embereket ellehetetlenítő törvénymódosítások 5. évfordulójára az Andrássy úton, de a rendőrség megtiltotta. A tiltás újabb jele annak, hogy a hatalom a gyermekvédelem álcája mögé bújva korlátozza az alapvető szabadságjogokat.
Elbukott Pál Norbert kormánybiztos akciója, hogy a Kúrián torpedózza meg azt a jogerős ítéletet, amely tisztességes eljárást biztosítana kárpátaljai menedékes családoknak. Most már végleges: a kormánybiztosnak végre alakilag szabályos határozatokat kell hoznia.
A Közszolgálati Döntőbizottság elutasította Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos panaszát. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezért bírósághoz fordul. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert nyilvánosság előtt leplezte le műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.
A Magyar Helsinki Bizottság hét éven át, egy civil szervezet által használható sokféle eszközzel – kutatásokkal, jogi eljárásokkal, nyilvános kampányokkal, nemzetközi és hazai érdekérvényesítéssel, érintetti csoportok szervezésével – dolgozott azon, hogy a fogvatartottak és családtagjaik kapcsolattartási jogai ne szenvedjen szükségtelen és embertelen korlátozásokat.
Homofóbia, bifóbia és transzfóbia ellen és a szabad gyülekezésért vonult fel négy civil szervezet ma délután Budapesten az Andrássy úton. A rendőrség tudomásul vette és biztosította a tüntetést.
A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: … Tovább olvasom
Az Igazságügyi Minisztérium 2025. április 30-án két törvénytervezetet bocsájtott társadalmi egyeztetésre. Az egyik a jogi személyek nyilvántartásáról, a másik a jogi személyek bírósági eljárásairól és végelszámolásáról szól. A Magyar Helsinki Bizottság május 8-án elküldte véleményét az IM-nek a törvénytervezetek egyes civil szervezeteket érintő részeiről.
Hiába van magyar felesége, magyar lánya, hiába élt Magyarországon jogszerűen már 31 éve, mégis kiutasították a török édesapát. Még azt sem tudhatta meg, miért számít kockázatosnak a jelenléte. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy hatmillió forintos igazságos elégtételt ítélt meg számára, mert a magyar állam úgy utasította ki az országból, hogy nem biztosított tisztességes eljárást és megfelelő bírósági jogorvoslatot sem. Orhan Demircit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.