A bíróság tegnap megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak. Ők mindannyian a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.
Panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz Jékely Berta, mert azonnali hatállyal felmentették minisztériumi állásából. Felettese érdemtelenségre hivatkozott, miközben valójában vélt politikai meggyőződése miatt rúgták ki Tarr Zoltánnak, a Tisza Párt politikusának feleségét. Az elbocsátott osztályvezetőt a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a munkaügyi eljárásban.
A Magyar Helsinki Bizottság abban segít Bátonyi Péternek, hogy állapítsák meg: jogszerűtlenül távolították el ügyfelünket, és ezért elégtétel jár neki. Őt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azonnali hatállyal bocsátotta el állásából, mert beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt visszásságokról a Partizán műsorában.
Egy nappal a kitűzött időpont előtt, formai okokra hivatkozva halasztotta el a bíróság a Kocs településről kilakoltatott menedékes családok képviseletében indított per tárgyalását. Az érintett kárpátaljai nők és gyerekek augusztus eleje óta várják, hogy gyorsított eljárásban mondja ki a bíróság, hogy joguk van a támogatott lakhatáshoz. Mindössze a hónap végéig van hol maradniuk.
Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat. Ebből 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket. Pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.
Az életveszélyes allergiákkal küzdő L. N. indokolatlanul hosszú ideig volt letartóztatásban, ezért a magyar államnak fizetnie kell neki. A Magyar Helsinki Bizottság 167 centis ügyfele 56 kilóról 43-ra fogyott le, és négyszer volt életveszélyes allergiás rohama a börtönben. A strasbourgi bíróság egyezségi ajánlatát elfogadva a magyar állam 5200 eurós jóvátételt fizet a kérelmezőnek.
Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé krétafestékkel jachtparkolót kijelölő aktivisták ügyét. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot. Mindkét ügyben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a szólásszabadság mellett kiálló momentumosokat.
A Magyar Helsinki Bizottság régóta dolgozik azon, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik minél közvetlenebb és bensőségesebb módon tudjanak egymással kapcsolatot tartani. Ezért régóta küzdünk azért is, hogy a beszélőn a családtagok megérinthessék, megölelhessék egymást, ezt ne akadályozza a plexifal.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják.
Jogerős végzés mondja ki, hogy véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése. Mivel a járdaszínezésnek nem volt társadalmi veszélyessége, ezért a kutyapárti passzivista ellen indított szabálysértési eljárást a Fővárosi Törvényszék most megszüntette. A fontos szólásszabadságperben az alapjogával élő nőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak. A Fővárosi Törvényszék most megerősítette: az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította.
Ma kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt kirúgott tanárának tárgyalása, akiket polgári engedetlenkedésük miatt tavaly szeptemberben bocsátott el a Belső-Pesti Tankerületi Központ.
Még április 17-ig van lehetőségük az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni azoknak az egykori katonáknak, akiket 2022-ben kényszerszabadságoltak, majd elbocsátottak, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az egykori hivatásos vagy szerződéses katonáknak a Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi mintabeadványt és kitöltési segédletet készített.
A bíróság Nagy Gáborné ügyében ma megsemmisítette a nemzetközi védelmet visszavonó korábbi határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Az ítéletben előírták, hogy ha ügyfelünket még mindig meg akarják fosztani menekült státuszától, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak tisztességesen megalapozott, indokolt kifogásokat kell találnia, amelyeket az érintett számára megismerhetővé kell tennie, hogy az elmondhassa véleményét.
A magyar hatóságok 2015-ben három hónapon át tartottak fogva egy iraki menedékkérőt, akit nem kellett volna. Ezt állapította meg ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A férfit a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. … Tovább olvasom
Járvány idején az autós dudálás egyike azon kevés véleménynyilvánítási formának, amely ugyan köztéren történik, de figyelembe veszi a távolságtartás legitim járványügyi követelményét. Káldi József Miklóst és tüntető társait mégis megbirságolták szabálysértés miatt.
Február 1-én a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet, melyben kétrendbeli zaklatás miatt megrovásban részesítették Pető Attilát. A bíróság megállapította, hogy a sértetteket (Süllei Lászlót és Snell Györgyöt) rendszeresen, tartósan, hosszan elhúzódóan és visszatérően háborgatta ügyfelünk. Az ítélet téves, Pető Attila közérdekű célját keresve a törvényes kereteken belül maradt igazságkeresése közben.
Nem intézkedett a rendőrség, amikor súlyos családon belüli erőszak miatt hívták ki egy veszélyben lévő nőhöz és hét gyerekéhez. Anna most peren kívüli megállapodást kötött a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. A súlyos rendőri mulasztásokat követően előremutató a panaszeljárás tisztességes lefolytatása, az egyezség pedig reményt ad arra, hogy a családon belüli bántalmazások áldozatai a jövőben nagyobb védelmet kapjanak.
Egy közéleti Facebook-posztja miatt beperelte őt a paksi polgármester. Az állítólagos rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőeljárást ügyfelünk nyerte meg.
Újabb fordulatot vett a kutyapárti aktivisták ügye, akik átragasztották a kormány gyűlöletkeltő plakátjait. Már úgy nézett ki, hogy szabálysértési ügyként kezelik a politikai akciójukat, de aztán előbb a Pécsi Járásbíróság, majd a Pécsi Törvényszék minősítette bűncselekménynek. Kvízünk megmutatja, mennyire abszurd a bíróság valóság- és jogértelmezése.