DEVAS: Sérülékeny menedékkérők fogvatartása az EU-ban (2009-2010)
DEVAS: Sérülékeny menedékkérők fogvatartása az Európai Unióban – kutatás.
DEVAS: Sérülékeny menedékkérők fogvatartása az Európai Unióban – kutatás.
Évről évre egyre több európai ország vállalja bizonyos számú menekült szervezett áttelepítését egy-egy konfliktusövezetből vagy olyan befogadó országból, ahol tartós védelmük nem biztosított.
Az ország területéhez és a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés a nemzetközi repülőtereken.
A Közép-Kelet-Európa és a volt szovjet utódállamok büntetés-végrehajtási intézeteiben működő panaszmechanizmusok rendszerszintű és eljárási okok miatt sem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak. Korábbi kutatások és tanulmányok szerint a fenti régió legtöbb országában a büntetés-végrehajtási panaszmechanizmusok … Tovább olvasom
A Dubliners projekt végső megállapításait és a Dublin II rendelet alkalmazásával összefüggő problémákat a résztvevő civil szervezetek, valamint a svéd, a magyar és az olasz menekültügyi hatóság munkatársai mutatták be.
A projekt célkitűzése a hátrányos megkülönböztetés feltérképezése volt a büntetőeljárás, illetve a büntetés-végrehajtás tekintetében. Fókuszában az a kérdés állt, hogy van-e a büntető igazságszolgáltatás szerveinek döntéseiben jelentősége a terhelt roma származásának, illetve górcső alá kívánta … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság eddigi kutatásai azt bizonyítják, hogy a kirendelt védői rendszer jelenlegi formájában nem működik megfelelően, a problémahalmaz egyik sarokköve pedig az, hogy a nyomozó hatóság az illetékes ügyvédi kamara által összeállított kirendelhető … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság STEPSS (Strategies for Effective Police Stop and Search – Hatékony rendőrségi igazoltatási stratégiák) projektje az igazoltatási gyakorlat vizsgálatára és etnikai profilalkotás megjelenésének feltérképezésére irányult. A projekt emellett célul tűzte a rendőrség és … Tovább olvasom
A 2009-ben megvalósuló projekt célja, hogy csökkentse a rendőri rasszizmust és hozzájáruljon a tolerancián alapuló rendőrségi intézményi kultúra megvalósulásához. Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság három magyarországi régióban szervez antidiszkriminációs tréningsorozatot rendőrtisztek számára, emellett antidiszkriminációs képzésen vesznek … Tovább olvasom
A feltételes szabadságra bocsátás kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés 1999-ben került a magyar büntetőjogi kódexbe. Az Európai Unió tagállamai közül csak Magyarországon és az Egyesült Királyságban alkalmazható ez a gyakran „tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésként” emlegetett szankció bizonyos súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben.
A Magyar Helsinki Bizottság a Független Rendészeti Panasztestület létrehozatala óta figyelemmel kíséri annak tevékenységét. 2009 szeptemberében kétnapos konferenciát szervezett a témában, a rendőrség, magyar és külföldi rendészeti szakemberek, illetve civil szervezetek részvételével, a Panasztestület támogatásával. … Tovább olvasom
Mi az OPCAT? Az ENSZ Közgyűlése 2002 decemberében fogadta el a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló 1984. évi egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét (Optional Protocol to the Convention Against Torture, OPCAT). … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság tevékenysége során nagy hangsúlyt fektet a magyar kirendelt védői rendszer strukturális problémáinak vizsgálatára, a rendszer reformját célzó javaslatok kidolgozására, e célt szolgálja a „Hatékony védelemhez való jog az Európai Unióban és a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt években több antidiszkriminációs tréninget tartott, többek között civil szervezetek munkatársainak és szakszervezeti tisztségviselőknek, emellett huszonöt nagyvállalat humán erőforrás szakemberei részesültek képzésben. Ez utóbbi képzés célja az volt, hogy a … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság egy más területeken már bevált oktatási technika – a jogklinika – antidiszkriminációs jogra való alkalmazásával olyan átadható és elterjeszthető modellt dolgozott ki, amely hozzájárul az egyenlő bánásmód kérdése iránt érzékeny és … Tovább olvasom
A rendőri intézkedések miatt indított panaszeljárás magyarországi rendszerét sok kritika érte, mivel az intézkedést sérelmesnek, jogszerűtlennek vélő állampolgár által benyújtott panaszokat a rendőrség, és nem egy független testület bírálta el, emellett a rendőrséget, mint szervezetet … Tovább olvasom
A hatékony védelemhez való jog minden terheltet megillet, e jog érvényesülését hivatott szolgálni Magyarországon a kirendelt védői rendszer. A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kirendelt védői rendszer alapvető célja, vagyis … Tovább olvasom
Magyarországon évente átlagosan több mint másfél millió igazoltatást végeztek az elmúlt évek során, így egyértelműen az igazoltatás a leggyakrabban alkalmazott rendőri intézkedés, amelynek gyakorlata egyes szociológiai kutatások szerint aránytalanul érinti a roma kisebbséghez tartozókat. Az … Tovább olvasom
A kirendelt védői rendszer elemzése A nehéz anyagi helyzetben levő terheltek jogi segítséghez való hozzájutása a büntető eljárásjog egyik fontos garanciális kérdése, az arra rászorulók ingyenes és kellőképpen hatékony jogvédelmének biztosítása állami kötelezettség. A Magyar Helsinki … Tovább olvasom
A Magyar Helsinki Bizottság Fogdamegfigyelő Programja 1996-ban indult az Országos Rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodás alapján. A program keretében az MHB a fogvatartási körülményeket vizsgálja a rendőrségi fogdákban. A többek között jogászokból és orvosokból álló csoportok előzetes bejelentés nélkül, … Tovább olvasom